Fiatal kutatók munkáját ismerték el Veszprémben

A Veszprémi Akadémiai Bizottság felhívására ezúttal a korábbi éveknél többen, huszonhárman jelentkeztek a működési területről. Közülük négy fiatalnak adta át az elismerést a díj alapítója, Markovszky György, a VKIK elnöke és Pósfai Mihály Veab-elnök a napokban a Fiatal kutatók fóruma című rendezvényen.

Úgy alakult, hogy az ifjú koruk (a díjazott csak 35 évnél fiatalabb lehet) ellenére máris komoly teljesítményeket maga mögött tudó négy kutató mindegyike a Pannon Egyetemhez kötődik. Hogy jó döntés volt őket választani, arról a közönség a 15-15 perces prezentációból győződhetett meg. A témákat mérnöki, ökológiai, mérnöki, ökológiai sorrendben hallottuk, minden előadás gyakorlati eredményről szólt.

Egedy Attila, a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki Intézetének docense PhD fokozatát a PE Vegyészmérnöki és Anyagtudományi Doktori Iskolájában kapta. Kutatásaiban számítógépes modelleket használ vegyipari problémák megoldására. Ezek az eredmények a gyakorlatban az ipari reaktorok méretnövelésének modellezésében hasznosulhatnak.

A Pannon Egyetem Limnológia Intézeti Tanszék posztdoktor kutatója, Tapolczai Kálmán (PhD fokozata Grenoble-ban született) az algaközösségek, különösen a kovaalgák rendszertanával, ökológiájával, illetve bioindikátor szervezetként való használatával foglalkozik. Munkáját már számos díjjal ismerték el.

Zsirka Balázs tudományos munkatársként dolgozik a Pannon Egyetem Mérnöki Karán, a Környezetmérnöki Intézetben. Ő a vegyészmérnöki és anyagtudományok doktora. Kutatásaiban agyagásványok felületmódosításával, exfoliált nanostruktúráik előállításával és műszeres vizsgálataival, illetve katalikus felhasználásukkal foglalkozik. Tudományos, közéleti tevékenysége figyelemre méltó, több nemzetközi folyóirat felkért bírálója.

Vincze Ernő az ELTE-n diplomázott biológusként, majd a Pannon Egyetemen kapott PhD fokozatot. Jelenleg tudományos munkatárs az MTA–PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportban Veszprémben. Kutatásait a viselkedésökológia területén végzi. Az élőhely-urbanizáció hatásait vizsgálja gyakori énekesmadár fajaink viselkedésére, kockázatvállalására. Prezentációjában a háziveréb- és a széncinege-kísérletekből mutatott be néhányat.