2019.11.25. 17:30
A technológia mint életminőség-fejlesztés – Konferenciát tartottak a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából
A közelmúltban tartotta meg az MTA Veszprémi Területi Bizottság-, Jog- és Társadalomtudomány Szakbizottsága, valamint a Stratégiakutató Intézet Az életminőség-fejlesztés új paradigmái a 21. században című konferenciát Veszprémben.
A szekció elnöke, András Ferenc a fakenews igazságértékét mérlegelte
Fotó: Horváth Virág/Napló
A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából szervezett tudományos konferencián a Veszprémi Akadémiai Bizottság Filozófiai Munkacsoportjának résztvevői nagyrészt a technológia fejlődésének szempontjából közelítette meg az életminőség-fejlesztést.
A filozófiai szekció első előadója, Herzog Csilla, a Fehérvár Médiacentrum munkatársa az influencerek, vagyis véleményvezérek tartalomgyártási szokásainak mennyiségi és minőségi kérdéseit feszegette. Nem is kérdés, hogy korunk fiataljainak csábító szakmája az online celeb lét, és Herzog Csilla előadásából egyértelműen kidomborodott, hogy az influencerkedés olyan összetett folyamat, amit nem lehet egyik pillanatról a másikra elsajátítani.
A szekcióban a veol.hu szerkesztője, Horváth László az életminőség-fejlesztés új paradigmáival kapcsolatban az ember technológiai fejlődésével foglalkozott, ezen belül az enhancement-tel, ami az ember jobbá, többé tételét, a fizikai és kognitív képességeinek fejlesztését jelenti röviden. Az előadásból kiderült, a technika mai fejlettségi szintjén beavatkozások és műtétek nélkül is képesek lehetünk az emberi érzékszerveket felerősíteni, vagy akár létrehozni. Egy születésétől fogva süket ember hallását a szó szoros értelemben nem lehet visszaadni, de agyunk stimulálásával képes lehet érzékelni a külvilág hangjait, amiket értelmezni is tud. És még ennél többre is képesek lehetnénk, az embernél eddig nem tapasztalt érzékszervekre is szert tehetünk, amelyek azonban komoly etikai kérdéseket vetnek fel.
A szekció elnöke, András Ferenc a Pannon Egyetem docense megtartott szekciózáró előadásában a fakenews igazságértékét bontotta ki a filozófia eszköztárával. Nem kell technikai szakemberekké válnunk ahhoz, hogy értelmezni tudjuk egy hír igazságát vagy hamisságát. Ehhez a mindennapjainkban is rutinosan használt kritikai gondolkodás visz közelebb bennünket. Az egyértelmű igaz-hamis állításokon túl viszont az online tér sokszor szeretné becsapni a fogyasztókat. A direkt ferdítések pedig arra ösztönzik kritikai érzékünket, hogy a problémás kérdésekkel szemben bizalmatlanabb pozíciót vegyünk fel. A folytonos elemzés azonban állandó hitetlenségbe taszíthat, így a mértéktartás ebben az esetben is elengedhetetlen.
A konferencián összesen tíz intézet és munkabizottság mutatkozott be, a rendezvényt a Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány támogatta.