Hajnalig tartott a szüreti mulatság a Csobánc-hegy lábánál

A kisbíró a menet indulása előtt kidobolta, hogy itt a szüreti vigadalom ideje.

– Ünnepeljük együtt a régi hagyományt, legyen példa mindenkinek, ki ma minket lát. Legyen együtt a díszes sereglet e napon, nem üldögélhetünk ma bánatosan, tétlen, szóljanak mindenkinek, sógornak, komának, eljött az ideje a szüreti mulatságnak. Az esti báli mulatságban legyen mindenki vendég, lesz is ott nagy dínom-dánom, eszem-iszom reggelig, hagyományunk így marad fenn a következő szüretig.

Aranyos, meleg hangú mamák, szundító, horkolgató papák, jázminviráglelkű, kedves, szép leányok, kocsmából kidobott, mulató cigányok, kétnapos kisbabák, százesztendős vének, induljon a menet és szálljon az ének – harsogta a kisbíró, és a menet elindult végig az utcákon a szőlőharanggal, a Tapolcai Ifjúsági Fúvószenekar tagjaival, a Vinum Vulcanum Borlovagrend borlovagjaival, a Batsányi Táncegyüttes tagjaival, csikósokkal, feldíszített gépjárművek sorával.

Volt közöttük szőlőhajtásba öltöztetett dzsip, kivirágzott elektromos autó, préssel felszerelt és fellobogózott utánfutó. A Rozsdamarók veterán katonai GAZ-zal vonultak, alkalmi kis pékinasok szórták a lisztet, jelmezesek mulattatták a menetet csodálókat.

A felvonuló csoportok a kultúrháznál adtak műsort, majd este bál zárta a szüreti programot.