Az emberi tevékenység hozzájárul a felmelegedéshez

2019 júliusában körülbelül 0,56 fokkal haladta meg az 1981–2010 közötti éghajlati normál értéket a globális átlagos felszínhőmérséklet – a szárazföld és tengervíz hőmérséklete –, ez az érték 1,2 fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti júliusi átlag – mondta el kérdésünkre Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője.

Hozzátette, az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) az iparosodás előtti átlagot az 1850–1900-as időszak átlagaként értelmezi, az eddigi csúcstartó 2016 júliusa volt a kiterjedt műszeres megfigyelések kezdete óta. Az akkori értéket 0,04 Celsius-fokkal múlta felül az idei júliusi átlag.

– A mostani rekord önmagában rendkívüli, jelentőségét pedig emeli, hogy a június is rekordmeleg volt idén. Amíg a 2016-os rekordmagas értékhez hozzájárult az El Nino jelenségből fakadó hőtöbblet, addig az ideiről ez nem mondható el. Az idei rekorddöntések azt erősítik, hogy a melegedéshez az emberi tevékenység nagyban hozzájárul – magyarázta Lakatos Mónika.

A június végén Nyugat- és Észak-Európa-szerte megdőlt hőmérsékleti rekordok mellett az éghajlatváltozás aggasztó jele, hogy Grönlandon csak június közepén 80 milliárd tonna jég olvadt el, és a műholdas adatok szerint a Déli-sarkvidéken a jégkiterjedés az eddigi legalacsonyabb volt júniusban, Szibériában pedig 33 ezer négyzetkilométeren égett le erdő.

A szakemberek szerint a globális átlaghőmérséklet-növekedést 2 Celsius-fok alatt kell tartani az iparosodás előtti szinthez képest, máskülönben világszerte egészségügyi, élelmezésbiztonsági, vízellátási, biztonsági és gazdasági növekedést befolyásoló kockázatokkal kell szembenéznie az emberiségnek. A legfeljebb 2 Celsius-fokos növekedés eléréséhez is jelentős lépésekre van szükség a bolygón: 2030-ra 20 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2075-re pedig meg kell(ene) szüntetni a kibocsátást.

Az éghajlati szakértő megjegyezte, a klímapolitikai tárgyalásokon egy ambiciózusabb célt, a 1,5 fokos melegedést tűzték ki: ehhez a globális szén-dioxid-kibocsátást a 2010-es szintről 2030-ra 45 százalékkal kell csökkenteni, körülbelül 2050-re pedig el kell érni a nettó zéró kibocsátást.