2018.03.06. 14:00
A kutya képes beilleszkedni az ember világába – Csányi Vilmos Balatonalmádiban tartott előadást
Mozgásukban korlátozott gyerekek között a kutya jött rá arra, hogyan lehet egy kulcsot odaadni annak a kisfiúnak, aki azt nem volt képes felvenni a földről, utalt a négylábúak kivételes képességére Csányi Vilmos etológus, biológus, egyetemi tanár, aki a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) Balatonalmádi Csoportja meghívására a Hotel Bál Resortban találkozott az érdeklődőkkel.
Csányi Vilmos: melyik szóból érteti meg a kutya, hogy miről beszélnek, nem lehet tudni, de a lényeges szavakat, szituációkat megérti, és ezekből állandóan kombinál, kispekulálja, miről lehet szó
Nagyon hasonlít a felnőtt és gyerek kapcsolatához
Eősze Beáta, a NABE helyi csoportjának vezetője köszöntője után Dallos Zsuzsa, a csoport tagja beszélgetett a vendéggel életéről, könyveiről. Csányi Vilmos, aki ezúttal is feleségével, Éva asszonnyal és kutyájával, Jankával érkezett felidézte, az ökológiai fülke, amit a kutya elfoglal az ember életében, nagyon hasonlít a felnőtt és gyerek kapcsolatához. – Eszerint vannak kötelességek, bizonyos dolgokat szabad, illetve nem lehetséges, semmilyen állattal ilyen viszonyunk nincs, szögezte le az előadó. Hozzátette, több száz féle dologra használták és használják ma is a kutyákat, így sebesültek felkutatására, vakvezetésre, társa az embernek, játszótársa a gyermeknek. Mindez amiatt lehetséges, mert a kutya olyan szociális tulajdonságokhoz jutott háziasítása során, amelyek lehetővé teszik az említetteket.
Az előadó utalt napjaink egyik kiemelt kutatására, amikor a tudósok a robotoknál azt a célt tűzték ki, hogy legalább olyan tulajdonságaik legyenek, mint a kutyáknak, hogy viselkedésben egy jól nevelt kutyára hasonlítsanak!
A kutya képes beilleszkedni az ember világába
Csányi Vilmos fő kutatási területei az emberi és állati viselkedést, a biológiai és kulturális evolúciót érintik, kérdésünkre, hogy mit tekint a legfontosabbnak, elmondta: kezdetben azt hitték a kutyáról, hogy nem más, mint ingerekre reagáló reflexkép. -Azt, hogy a kutya gondolkodik, és megérti azt, hogy mi a kommunikáció, egyszerű kísérlet igazolja.
Egy csimpánz, akinek tízszer akkora agya van, mint egy kutyának és nagyon okos állat, illetve legközelebbi rokonunk, nem érti meg, ha a szemébe néz az ember és kér tőle valamit. A kutya vele ellentétben igen, megosztja dolgait az emberrel, mert szociálisan tud gondolkodni, képes beilleszkedni az ember világába. Hát ez az, ami új tudományágat nyitott az etológia világában, hangsúlyozta a kutató.
Legalább 150-200 szót megértenek
Az etológus beszélt egyik kiemelkedő élményéről, egy általa zseniálisnak tartott ötletről, amelyre a kutya jött rá: amikor a kerekesszékes kisfiú nem tudta felvenni a kulcsot a földről, a kutya jött rá arra, hogy nem a gyermek kezébe adja a kulcsot, hanem a szájához vitte, mert a kisfiú onnan már könnyen el tudta venni. Csányi Vilmos a kérdésre, hogy értik- a kutyák a beszédet, úgy vélekedett, hogy legalább 150-200 szót megértenek, és van, amelyik ennél is többet, de az sem mindegy, hogyan beszélünk hozzájuk.
A kutyák beszédét érintő MR vizsgálatnál az orvosi asztalon nyugodtan elmaradtak, amikor kedvesen beszéltek hozzájuk, dicsérték, simogatták őket. Az is nyilvánvaló, hogy a gyerekeknél használt kifejezőbb, lassabb beszédmódot jobban megértik. Az emberrel történő kommunikációból a kutyák ki tudják venni azt, ami nekik szükséges a megértéshez. Az etológus példának saját kutyáját említette, amikor a család az utazásról beszélt, a négylábú beugrott a kinyitott bőröndbe, majd kiült a lépcsőre, és várta az indulást, hogy ő is velük menjen. Melyik szóból értette meg, hogy miről beszélnek, nem lehet tudni, de a lényeges szavakat, szituációkat megérti, és ezekből állandóan kombinál, kispekulálja, miről lehet szó. -Amikor négy óra fele még nem indulok Jankával sétálni, türelmetlen, de amikor mondom neki, hogy felveszem a cipőmet, már nyugodtan vár, érvelt a kutyák különleges értelme mellett Csányi Vilmos.
