Fergeteges-forgatag: Így telt a Szent Mihály-nap!

Veszprém hagyománytisztelő város lévén, saját értékeit, helyi táncosait, kézműveseit köszöntötte a Szent Mihály arkangyal ünnepén megrendezett vásári forgataggal.

Szent Mihálynak a középkori Magyarországon Szent István korától nagy kultusza volt. A 18. sz. közepéig Szent Mihály napja hazánkban „parancsolt” (tehát kötelezően megtartandó) ünnep volt . A gazdasági év őszi fordulójára esett. Főként gazdasági élettel összefüggő hiedelmeket és szokásokat, időjárási megfigyeléseket fűztek hozzá. A gyergyói pásztorok pl. Szent Mihály napján tartották a farkasünnepet, hogy a csordát a hazatérés idejére megvédjék a farkasok kártételeitől. Az egykori prédikációk alapján Szent Mihály napjához, mint a többi ünnephez, bizonyos munkák tilalma is kapcsolódott.

Göcsejben azt tartották, hogy annak, aki Szent Mihály napján mosott, kisebesedett a keze, aki pedig mángorolt, annak a háza felett egész éven dörögve pihentek a fellegek. A természet megfigyeléséből ered az a megállapítás, hogy Szent Mihály napja után a fű akkor sem nőne tovább, ha harapófogóval húznák. Az őszi vetésre az előtte levő vagy utána következő két hetet tartják a legalkalmasabbnak. Az ország sok vidékén a nyájak behajtásának, a pásztorok számadásának, fogadásának napja volt.

A veszprémi búcsún, ugyan sok volt a munka, de sok volt az öröm is. Legkisebbektől a legnagyobbakig nézegették érdeklődve a portékát, vagy próbálgatták magukra a holmikat. A következő Szent Mihály nap már csak jövőre lesz, de ne feledjék, hamarosan érkezik Márton nap, és az advent is.