Módosultak eljárásrendi szabályok, megszüntetnék a visszaéléseket

A módosításokról a Veszprémi Törvényszék tájékoztatta a Naplót. Közölték: a 2018 nyarán hatályba lépett új Büntetőeljárási törvény lehetővé tette, hogy a fellebbezésre jogosult ne az ítélet egésze, hanem csak valamely rendelkezése ellen jelenthessen be fellebbezést. A módosítás most kimondta, hogy a fellebbező a másodfokú eljárásban már nem terjesztheti ki a fellebbezését olyan körülményekre, amit korábban nem támadott. A Büntetőeljárási törvényt egy 2020 decemberében elfogadott másik törvény is módosította, amely a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetése érdekében meghozott jogszabály, és amely a bűncselekmények áldozatainak, sértettjeinek igényérvényesítését könnyíti meg a büntetőeljárás keretei között.

A büntetőeljárásban a sértett nemcsak vagyoni kárának megtéríttetését kérheti, de sérelemdíjat is követelhet, emellett pedig a polgári jogi igény előterjesztésének követelményeit is egyszerűsítette a jogalkotó.

A törvényhozás nemcsak a büntetőeljárásról szóló törvény, hanem más kapcsolódó törvények módosításáról is rendelkezett. Így a Büntető Törvénykönyv módosítása nyomán a korábban orgazdaságnak minősülő cselekmények a pénzmosás bűncselekményeként minősülnek majd, azonban a pénzmosás bűncselekményének köre is tovább bővült.

A polgári perrendtartásról szóló törvény ügyfeleket érintő jelentősebb változásai közé tartozik, hogy eltörölték az úgynevezett nyomtatványkényszert a jogi képviselő nélkül eljáró felek esetében. Mindez azt jelenti, hogy már a keresetlevelet is be lehet adni kötelező nyomtatvány használata nélkül. Aki azonban szeretné, használhatja továbbra is az egyes formanyomtatványokat, amelyek a bíróság honlapján elérhetők – tájékoztatta lapunkat a Veszprémi Törvényszék.

– A válóperekben kötelező lesz már a keresetlevélben feltüntetni a házastársi életközösség kezdő és befejező napját, kivéve, ha azt már a házassági vagyonjogi perben megállapították. Ezekben a perekben, ha a felperes közös megegyezéssel akar elválni és nem tud még írásbeli megállapodást csatolni az úgynevezett járulékos kérdésekről (például közös gyermek sorsa, házastársi közös lakáshasználat), akkor a keresetlevélben nyilatkoznia kell arról, hogy milyen tartalommal kíván megegyezni ebben az alperessel – írta a Naplónak küldött közleményében a törvényszék.

Hozzátették, a jogszabályi módosítások után szűkült azon esetek köre, amikor a bíróság hiánypótlási felhívás nélkül visszautasíthatja a keresetlevelet. Eddig a törvényszéki perekben, ha a felperes jogi képviselő (ügyvéd) közreműködése nélkül adta be keresetlevelét, a bíróság azt rögtön visszautasította. A módosítás után ilyen esetben a bíróság felhívja a felperest, hogy keresetlevelét ügyvéd útján adja be, és csak akkor utasítja vissza azt, ha ennek nem tesz eleget.