Nyugdíj: milyen összegre számíthatunk 15, 20 vagy 40 év után? Kalkulátor nélkül is kideríthetjük

Hazánkban átlagosan 22-23 évesen állnak munkába az emberek. Ha megszakítás nélkül dolgoznak, a férfiak 44 év munkát követően, tehát 65 évesen tudnak nyugdíjba menni. A nők átlagosan 63 évesen mehetnek, már abban az esetben, ha a 40 év szolgálati idejük megvan.

Az úgynevezett résznyugdíjhoz legalább 15 évnyi szolgálati idő szükséges (ez alatti évmennyiségnél egyébként az időskorúak járadékát lehet kapni). Ennek értéke a havi átlagkereset 43 százaléka. Tizenkilenc évnyi szolgálati időt követően már felmegy az értéke 51 százalékra.

Mint a Teol.hu írja, húsz év szolgálati idő már elegendő a teljes állami nyugdíjhoz, ez viszont nem egyenlő az 1988 utáni átlagfizetések száz százalékával. Ennyi munkaviszony után 53 százaléknyi nyugdíj jár, tehát az átlagfizetésünk fele. Mindenkinek így a saját keresetétől függ az értéke. Nyugdíj kalkulátor nélkül is kiszámolható innentől kezdve, hogy a 20 év munkaviszony után 

• minden évben 2 százalékkal nő az érték egészen a 25. év eléréséig, 
• azután pedig 1 százalékkal emelkedik évente a 38. évig. 
• Ezután 1,5 százalékos növekedés jár minden évben.

Fontos viszont tudni, ahogy azt az Államkincstár is írja, hogy azon keresetet, jövedelmet lehet figyelembe venni, amelyet nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség terhelt, és amely összegéből a nyugdíjjárulék összegét levonták.

Mennyi lesz a nyugdíj 20, 30 év munkaviszony után?

Sokak kérdése, 20 év munkaviszony után mennyi nyugdíj jár.  A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2000-ben 33 ezer 176 forint volt az átlag nyugdíj Komárom-Esztergomban, 2010-ben 88 ezer 407,  2020-ban ezer 136 557, míg 2024-ben 223 ezer 101.

A dunántúli átlag egyébként 212 ezer 382 forint. 2020 januárjában szűkebb hazánkban 78 ezer 940 nyugdíjas élt.

Főszabályként a betöltött 65. év a nyugdíjkorhatár. Aki 1960-ban született, arra a 65. év betöltése utáni nyugdíjazás vonatkozik, vagyis 2025-ben mehet nyugdíjba. Munkában töltött negyven évet követően a fizetés 70 százalékát kapjuk meg a nyugdíj keretében. 

Ha nem bejelentett alkalmazottként dolgoztunk, nem törvényes munkaviszonnyal, vagy minimálbérre voltunk bejelentve, esetleg KATA-s egyéni vállalkozásunk volt, akkor a nyugdíj ennél jóval alacsonyabb lesz. Ezeket a nyugdíjalap határozza meg, illetve a szolgálati idő, bár ezeket a KATA-soknál másképp számolják, mert különbözik a havi nettó keresetük és a nyugdíjalap összege.

Ki kaphat 13. havi nyugdíjat?

A tizenharmadik havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző esztendő legalább egy napjára, valamint a tárgyév januárjára társadalombiztosítási nyugellátásban részesült. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki eddig kapott, most is kap majd, a 13. havi nyugdíj 2025-ben pedig annak jár, aki 2024-ben vonult vissza az aktív pályafutásától. Tehát aki 1960-ban született és a kora alapján jövőre megy el nyugdíjba, majd csak 2026-ban lesz jogosult erre a plusz pénzre.

Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalán arról is írt szeptemberben, hogy a nyugdíjemelés 2025-ben hogy alakulhat. Mint fogalmazott, az éves várható inflációval megegyezően 3,2 százalék körül alakulhat majd az emelés.

Szerencsés tervezni 

Ha biztosak szeretnénk lenni nyugdíjunk várható mennyiségére, akkor keressük fel a nyugdíjfolyósító igazgatóságot. Ez a lehetőség bárki számára elérhető, nemcsak azoknak, akik a közeli jövőben akarnak nyugdíjba menni. Ám számos nyugdíjkalkulátor érhető el az interneten. Az Államkincstár honlapján is található önkiszolgáló felület, ahol beírhatjuk az adatokat, a rendszer pedig megadja a választ a kérdésre, hogy mennyi nyugdíj jár.