Jó pálinkaszezont ígér a gyümölcstermés

A kereskedelmi főzdék helyzetét nehezíti azonban, hogy a jó termés ellenére is magas maradt a gyümölcsök ára, emellett a kötelező visszaváltási rendszer is komoly járulékos terhet okoz az ágazat szereplőinek.

A legnépszerűbb pálinkagyümölcs, a kajszi az előző évekhez képest sokkal nagyobb mennyiségben termett az országban, és bár egyes területeken előfordulnak komolyabb kiesések, a többi gyümölcs terméskilátásai is kedvezőek. Mind a szilvánál, mind a szőlőnél előfordultak fagykárok, és a szüretig is sok minden történhet még, a szakmai szereplők összességében kedvezőbb évre számítanak, ami a pálinkaforgalmazás kismértékű erősödését vetítheti előre: remélik, a tavalyi visszaesés után ismét 600 ezer hektoliterfok feletti mennyiségre számíthatnak.

A népegészségügyi termékadó 2019-es bevezetése óta gyakorlatilag megfeleződött a pálinka kereskedelmi forgalma: szemben a 2019 előtti, rendre egymilliót meghaladó mértékkel tavaly például 581 ezer hektoliterfok volt ez a mennyiség. Ezt egészíti ki a bérfőzésből származó csaknem ekkora mértékű, 572 ezer hektoliterfoknyi párlat. Az ezen kívül, magánfőzésben készülő párlatoknak csupán töredékét jelentik be a NAV felé, ezek mennyisége tehát ismeretlen.

Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke szerint a kereskedelmi pálinkafőzdéknek komoly kihívást okoz, hogy a kedvező terméskilátások ellenére a gyümölcsárak a tavalyi magas értékek közelében rekedtek. A magasabb költségeket már nagyon nehéz beépíteni a fogyasztói árakba. A fizetőképes kereslet véges, és egy további emelés még több fogyasztót terelne a magánfőzdék felé. A pálinkások ugyanakkor nem a magánfőzdék ellen harcolnak, csupán az a céljuk, hogy intenzívebb ellenőrzéssel segítsék elő azt, hogy ebben a körben legalább a jelenlegi liberális főzési szabályokat betartsák.
Az elmúlt tíz évben nőtt a magánfőzés népszerűsége, a bejelentett főzőberendezések száma, illetve a magánfőzés keretében előállított párlat mennyisége. A bejelentett magán-főzőberendezések száma Magyarországon ma több mint 30 ezer. 

A magánfőzés mellett olyan, világszerte tapasztalható tendenciával is meg kell küzdeni, mint az alkoholfogyasztás fokozatos visszaszorulása. Terjednek a ginek és olyan más italok, amelyeket jobban lehet long drinkként értékesíteni. Mindezek ellensúlyozására egyedi, minőségi pálinkatermékek előállítására van szükség, ami jelentős technológiai fejlesztésekre ösztönzi a piac szereplőit. Emellett a szakma olyan rendezvényekkel is igyekszik népszerűsíteni a minőségi pálinkákat, mint az országos pálinkaverseny vagy a 2019 óta megtartott Pálinka éjszakája.

Az elmúlt években a pálinka árának már mintegy 50 százalékát tették ki az adók (szeszadó, népegészségügyi termékadó, áfa stb.). Egy ilyen feszített árképzési környezetben kiemelt jelentőséggel bír minden adókedvezmény. A pálinkapiac szereplői azonban egyelőre nem tudták elérni, hogy a borászok számára tavaly november óta járó kedvezményt, a reprezentációs adó eltörlését ajándékozási célra közvetlenül a termelőtől vásárolt tételek esetében ők is megkaphassák.

A július 1-jétől bevezetett kötelező visszaváltási rendszer (DRS) is számos problémát generál mind a pálinkafőzdék, mind a fogyasztók számára. Fő szabályként ettől az időponttól csak olyan terméket lehet forgalomba hozni, amelynek palackját a Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-nél (Mohu) regisztrálták. Amely főzde azonban 5000 darabnál kevesebb palackot ad el éves szinten, annak továbbra sem kell belépni a DRS rendszerbe. Két azonos palack közül tehát az egyik 50 forintért visszaváltható lesz, a másik pedig nem. A különbséget a fogyasztó csak egyféle módon észlelheti: rajta van-e az 50 forintos logó vagy sem.

 –  A pálinkákat igen változatos palackokba töltik, ezek regisztrációja rengeteg adminisztrációval és költséggel jár, miközben a pálinkásüvegek mennyisége a többi palackhoz képest annyira elhanyagolható tételt jelent majd a visszaváltási rendszerben, hogy a pálinkaszegmenset célszerűbb lett volna inkább kihagyni az egészből. Annál is inkább, mert – ellentétben mondjuk az ásványvízzel, aminél egy jelenleg 100 forintos termék félliteres palackján lesz 50 forintos betétdíj – a pálinka esetében egy 10 ezer forintos termék palackjához kapcsolható ugyanez az összeg. Ezért a félszázaléknyi különbségért valószínűleg sokkal kevesebb fogyasztó tesz majd akár csak egy lépést is – tette hozzá Mihályi László.