Még mindig energiapazarlóan élünk

Energialábnyomunk legnagyobb részét épületeink hűtése-fűtése teszi ki, ami jól mutatja, mekkora probléma az energiapazarlás. A nem megfelelő fűtési rendszerek, berendezések, a rossz vagy hiányzó szigetelés mind jellemzők. A háztartások jövedelmükkel arányosan élnek rossz vagy jó minőségű lakásban. A lakásminőség és az energiaszegénység pedig egymást erősítik, és egy rossz minőségű lakás hosszabb távon meghatározza a háztartásban élők egészségi állapotát, iskolai, munkahelyi teljesítményét. Magyarország húsz százaléka rosszul és sokat fűt, az ország teljes energiafogyasztásának negyven százalékát a lakossági energiafogyasztás teszi ki, ennek pedig az energiapazarló házak a legfőbb okai. Egy családi ház teljes körű szigetelésével például akár felére csökkenthetjük energiafelhasználásunkat, fűtési költségünket.

A hazai épületállomány hatvan százalékát kitevő családi és sorházak zöme 1990 előtt épült, jó részük szigeteletlen. Egy felmérés szerint a hazai lakásállomány 70-80 százaléka szorul energetikai felújításra. De Európában sem jobb a helyzet, a lakóépületek fele az első épületenergetikai szabályok bevezetése előtt épült, tehát energiahatékonyságuk alacsony. A kelet-európai tagállamokban az épületenergetikai szabályozások a rendszerváltás, uniós csatlakozás után váltak szigorúbbá. Az európai ingatlantulajdonosok mindannyian hasonló problémákkal küzdenek, mint mi, magyarok, csak más-más mértékben. Az uniós országokban 162 millió ember olyan lakásban él, amelynek nagyon magas a rezsiköltsége, illetve 41 millió ember tartozik folyamatosan az energiaszolgáltatóknak. Bulgáriában a legmagasabb, Finnországban a legalacsonyabb azoknak az aránya, akik nem tudják kifűteni otthonukat.