Zöld nyomdában készül a Napló

Kiderült az is, hogy a nyomda ma már nem egy piszkos, egészségtelen munkahely, és nem ólomgőzben dolgoznak a kollégák, hanem az elmúlt évtized fejlesztéseinek köszönhetően modern gépekkel, a lehető legkevesebb vegyszer használata mellett, csökkenő fajlagos energiafelhasználással, hatékonyan végzik a munkájukat. 
Az Év Zöld Nyomdája cím – amelyet egy nagyon összetett szempontrendszer alapján ítélnek oda – két terület miatt is nagyon fontos a veszprémi nyomda számára. Egyrészt visszaigazolást ad arra, hogy jó az, amit csinálnak, és helyes irányba haladnak. Másrészt a nyomdaiparról kialakult egy hamis kép az emberekben, és ez az elismerés – a sajtónyilvánosság révén – talán segít helyükre tenni a dolgokat. 

– A nyomdaipar Gutenberg óta zajló fejlődése az elmúlt ötven évben drámai módon felgyorsult. Én kéziszedőnek tanultam, ami a mai világban már egy olyan szinten kihalt szakma, hogy hagyomány- ápoló nyomdai múzeumokban találkozunk csak vele. Amióta itt dolgozom – a technológiai fejlődés miatt – szakmák sokasága szűnt meg a nyomdaiparban; leginkább a nyomóforma-készítés területén. Többek között nincsenek montírozók, nincs film a nyomdában, a digitális anyagból egyből alumínium nyomdai lemezt készítünk – meséli a nyomdavezető, akitől megtudom azt is, hogy 2007-ben volt egy nagyobb fejlesztés a nyomdai előkészítésben, majd 2013-ban váltottak vegyszermentes technológiára. 
– A nyomdaipar bizonyos szempontból szenvedő alanya a digitalizációnak, mert folyamatos az átállás a digitálistartalom-előállításra, -fogyasztásra. Ugyanakkor szükség van automatizálásra, a digitalizáció áldásos hatásaira, mert a fennmaradás a tét, hogy minél hatékonyabbak legyünk. Ezt technológiai fejlesztésekkel lehet elérni, abban pedig az elsődleges segítség, hogy használjuk az informatikát – vélekedik Horváth Gábor Ferenc. 
Megjegyzi azt is, hogy ugyan továbbra is zajlik a versenyfutás az olvasókért az elektronikus és hagyományos média között, de évről évre egyre jobban látszik az is, hogy megférnek egymás mellett, viszont az arányok változnak jelenleg is. A nyomdavezető határozott véleménye, hogy nem szűnik meg a print, csak átpozicionálódik. Véleménye szerint sokak számára érdekesebb az, ha egy olyan sajtóterméket kap, amit kézbe vehet. A médiatartalom-fogyasztók igényeit az online és a nyomtatott információk mixe szolgálja ki hatékonyan – vélekedik a nyomdavezető, aki szerint a nyomtatott információknak van és lesz is helyük mind az oktatás, mind a hírközlés területén. 
Kiemeli azt is, hogy az európai papírgyárak nagyon szigorú elvek alapján működnek. Olyan helyekre települtek, ahol saját vízi erőműveik vannak, és fenntartható erdőgazdálkodásból származó papírt gyártanak. Emellett az 1950-es évektől több fát telepítenek, mint amennyit kivágtak a papírgyártás miatt. Horváth Gábor Ferenc hangsúlyozza azt is, hogy nem a papírgyártás miatt van erdőirtás a világban. Sokkal nagyobb szerepet játszik ebben az, hogy mezőgazdasági területekre van szükség, pálmaolaj-ültetvényeket telepítenek, energetikai célú felhasználásra kell a fa, valamint az építőipar, illetve a bútorkészítés miatt is sok faanyagra van szükség. 
Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy a papír az egyik legjobban újrahasznosított anyag Európában. A világ papír- és karton-újrahasznosítási aránya egy tanulmány szerint 86 százalékos. 

A veszprémi nyomdában nagyrészt újrahasznosított papírra nyomtatnak. Az újságpapír tipikusan az az anyag, amely vagy teljesen, vagy jelentős részben újrahasznosított, erre én magam is a beszélgetés után figyeltem fel, amikor ilyen szemmel vettem kézbe a Naplót. 
A veszprémi nyomda portfóliója egyébként nagyon színes. A Mediaworks napilapjai mellett készülnek itt különböző heti- és havilapok is, valamint önkormányzati újságok és szórólapok is. 
– Az ilyen típusú nyomdáknak, mint amilyenek mi is vagyunk, nagyon nagy a kapacitásuk. Ha csak napilapokat nyomtatnánk, akkor nagyon rossz lenne a kihasználtságunk. Úgy lehetünk eredményesek, ha a nyomdai piacról minél több mindent behozunk – tájékoztat a vezető. Elmeséli még, hogy a nyomda „zöldítése” jegyében 2013-ban váltottak az akkori ezüsttechnológiáról a vegyszermentes fotopolimer-technológiára. Emellett sok olyan fejlesztésük is volt, amely a technológiai selejt csökkentésére irányult. LED-esítettek is, és visszanyerik a nyomda három kompresszorának hőjét is, amit aztán a fűtésnél hasznosítanak. 
A veszprémi nyomdaüzemben összesen 69-en dolgoznak, viszont közülük a legnagyobb létszám a terjesztés első szakaszában, a kinyomtatott újságok szállításra való előkészítésében vesz részt. Ők azok, akik az újságokat számolják, kötegelik, raklapokra rakják főleg éjszaka, hogy időben az olvasókhoz kerülhessenek a lapok. A nyomda életében az a fontos, hogy minél kevesebbszer legyen csend, vagyis, hogy lehetőleg folyamatosan dolgozzanak a nyomdagépek, mert annál szélesebb körben oszlanak el a felmerülő költségek. Persze a cél az, hogy ezt minél hatékonyabban, minél kevesebb energia felhasználásával tegyék. 
Megtudom azt is, hogy például a Napló esetében, amikor megkapják az utolsó oldalt is a szerkesztőségtől, fél órán belül már indul is a nyomtatás. A nyomda három olyan géppel is rendelkezik, amely óránként átlagban 30 ezer példányt képes nyomtatni. 
Már csak a nyomtatás óriási sebessége miatt is, természetesen szóba kerül a „nyomda ördöge” is. Kiderül, hogy ezen a téren sok olyan modern technológiát használnak, amely régen emberi tudásra és figyelemre épült. Veszprémben bő egy hónapja működik az a legfrissebb rendszer, amely az egész lemezkészítési folyamatot vezérli, és emberi részvétel nélkül végzi el a nyomdába érkező oldalak technikai ellenőrzését. 

A napilap-nyomtatásban nagy jelentősége van az időnek: a szerkesztőség minél később szeretné küldeni az oldalakat a nyomdának, hogy minél frissebbek lehessenek az információk, a nyomda pedig szeretné mielőbb megkapni azokat, hogy időre átadhassa az újságokat a terjesztésnek. A szerkesztőség kitolná az időpontot például egy késői Bajnokok Ligája-mérkőzés miatt, a terjesztésnek pedig a legfontosabb, hogy az olvasó időben megkapja a lapot. A két fél között a nyomda a frontvonalban helyezkedik el. 
A kinyomtatott újságokat egyébként folyamatosan kötegelik, ahogy leérkeznek a szalagról. A Napló mellett Veszprémben készül a Vas Népe, a Zalai Hírlap, a Fejér Megyei Hírlap, a Bors, valamint nagyon sok melléklet és reklámújság, illetve számtalan szórólap is. Legkorábban a Borsot nyomtatják, mert annak Budapesten keresztül el kell jutnia az ország legtávolabbi részére is.