Az euró 2015 óta folyamatosan erősödik a forinthoz képest

2019 nem a forint éve volt, de ennek a hatásait most kezdjük csak megérezni igazán, amikor a gyenge forintárfolyam beépül a termékek és szolgáltatások árába.

Az ÁrfolyamTudós.hu megvizsgálta, hogy mennyivel fizethetünk többet 2020-ban egy külföldi nyaralás során, ha a hazai fizetőeszköz továbbra is gyengélkedik. A világgazdaság állapotát néz­ve úgy tűnik, hogy némi lassulás ugyan tapasztalható, de gazdasági válságról egyelőre nincs szó. Mégis rekordgyenge értéket produkált a forint az előző évben az euróval szemben, aminek elsősorban a hazai kamatkörnyezet az oka: cseppet sem vonzó a forint a nem lakossági befektetőknek.

Ezt támasztja alá az is, hogy ha a forintot összevetjük a régióban például a lengyel zloty vagy a cseh korona árfolyamával, akkor azt látjuk, hogy az utóbbi időben mindkét devizához viszonyítva folyamatosan gyengült a magyar fizetőeszköz. Tavaly június és szeptember eleje között egy euró értéke átlagosan 325 forint körül volt. Napról napra egyre többet és többet fizettünk érte, míg a nyár végére már átlépte a 330 forintos szintet is.

Az euró árfolyama 2015 áprilisának második felében lépte át a 300 forintos küszöböt, és azóta szinte folyamatosan távolodik tőle, 320 forint alatt utoljára 2019 márciusában volt az árfolyam, történelmi csúcsra pedig tavaly szeptember 27-én ért, amikor egy rövid ideig 337 forintra ugrott, jelenleg 333 forint körül jegyzik.

Ha a forint gyengülése a 2019-es pályán marad, és ez a tendencia folytatódik 2020-ban is, az már komoly teher lehet a pénztárcánk számára. Tavaly egy négytagú család egyhetes görögországi nyaralása nagyságrendileg 500 ezer forintba került, amihez még hozzájött nagyjából 100 ezer forint költőpénz is, tehát összesen 600 ezer forintot kellett fizetniük egy hét kikapcsolódásért, nem fapados, de nem is luxus körülmények között.

Apartmanban, félpanzióval és természetesen repülővel utazva. Az átlagos 325 forintos árfolyammal számolva ez 1846 euró volt, ha a forintgyengülés továbbra is így folytatódik, akkor a trendvonal azt mutatja, hogy idén nyáron akár a jelenleginél további tizenkét forinttal drágulhat az euró, azaz a 345 forintos árfolyam sem elképzelhetetlen. A példánkból kiindulva a négytagú családnak, csak a tényleges árfolyam emelkedéséből adódóan, ekkor körülbelül 36 ezer forinttal, tehát több mint hat százalékkal kell többet fizetnie.

Nem beszélve az évről évre egyébként is bekövetkező áremelkedésről, valamint arról, hogy az árfolyam-emelkedést a szolgáltatások árába gyakran egy jókora tartalékkal építik be, azaz az árak meghatározása valószínűleg a ténylegesnél magasabb árfolyamon történik majd, hiszen a szolgáltatók – biztos, ami biztos alapon – belekalkulálják a forint további gyengülését is.

Mindezeket figyelembe vé­ve a drágulás idén akár 10-15 százalékkal magasabb nyaralási költséget is eredményezhet. Ezt valószínűleg akkor sem tudjuk megúszni, ha úgy döntünk, hogy belföldön nyaralunk, mivel a hazai árakra is folyamatosan kihat az euró erősödése.

A Központi Statisztikai Hivatal elérhető legfrissebb adatai szerint 2017-ben 754 milliárd forintot költöttek a magyarok külföldi útjaik során, igaz, a Magyarországra látogató külföldiek ennél sokkal több pénzt hagytak nálunk, mintegy 1386 milliárd

forintot.