inkább a közepes májakat keresik

2019.11.09. 07:00

Hazánk első a hízott libamáj termelésében

Veszprém Tavaly Magyarországon 5,5 millió libát vágtak le. Ebből 3,3 millió volt húshasznú, és 2,2 millió a hízott liba.

Sági Ági

Forrás: Shutterstock

– A tavalyihoz képest nőtt valamelyest a vágások száma, bár ez inkább csak a 2016-os madárinfluenza miatti csökkenés utáni visszarendeződés. A hazai fogyasztás nem éri el az egy kilogrammot évente – mondta el lapunknak Látits Miklós, a Kacsa- és a Lúdszövetség titkára.

A szakembertől megtudtuk azt is, hogy a vágott liba 80 százaléka exportra kerül, piacaink a tradicionális libafogyasztó országokban vannak, elsősorban Németországban, Svájcban és Ausztriában.

A hízott libamáj termelésében elsők vagyunk a világon. Ez nehezen gépesíthető, nagy szaktudást igénylő tevékenység, jellemzően 100-200 darabos csoportokban történik. Veszprém megyében gyakorlatilag nincs víziszárnyas-előállítás, a libahizlaló telepek tradicionálisan a Dél-Alföldön alakultak ki.

– Ez már a folyamszabályozások előtt kialakult. Időszakosan vízzel borított területeken kezdték el a libahizlalást, és ez a területi felosztás máig fennmaradt. A húsliba-előállítást három-négy integrátor vezeti, ebben az ágazatban az árak is egyenletesebben alakulnak. A hízottliba-előállításban nagyobbak az eltérések – tette hozzá Látits Miklós.

Technológiától függően a keltetőkből a napos libák az előnevelőbe, vagy közvetlenül a hizlalóba kerülnek. A húshasznú állományokat legkorábban kilenchetesen, átlagosan 13-14 hetesen, különleges piacokra öt-hat hónaposan vágják. A hizlalt libákat az előnevelés után naponta háromszor, 16 napig tömik, utána vágják. A piac már nem az óriásira hízott, hanem inkább a közepes májakat keresi, a franciáknál ezekből általában májpástétom készül.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!