Eltűnhetnek az üzletek polcairól a ketreces tartásból származó tojások

Egy angliai székhelyű nemzetközi kiskereskedelmi üzletlánc magyarországi leányvállalata 2017-ben jelentette be, hogy Közép-Európában 2025 végéig leveszi a ketreces tartásból érkező tojásokat az áruház polcairól. Egy hollandiai székhelyű lánc pedig tavaly év elején döntött arról, hogy 2025-ig kivezeti ezt a terméket úgy, hogy évente tíz százalékkal csökkenti a ketreces tartásból származó tojások arányát.

A fogyasztókat ez azért érintheti érzékenyen, mert a tartásmód meghatározza a tojás árát is, a legolcsóbb terméktípus a ketreces tojás.

Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke kérdésünkre kiemelte, hazánkban jelenleg a tojástermelők közel kilencven százaléka a ketreces tartástechnológiát alkalmazza. A mély almos tartáshoz nem egyszerűen a nevelőtechnikát kell lecserélniük a termelőknek, hanem minden kapcsolódó infrastruktúrát is, amely nagy költségeket ró az ágazat szereplőire. – Értetlenül állunk a kiskereskedelmi láncok ultimátumszerű döntése előtt, és sajnáljuk, hogy a szakmai szervezetekkel nem történt egyeztetés ebben a kérdésben – hangsúlyozta az alelnök, aki szerint nincs olyan mértékű fogyasztói igény az alternatív tartásból származó tojásra, amely indokolná ezt a lépést. Hozzátette, az állatvédelem – amely uniószerte egyre nagyobb hangsúlyt kap – csak egy aspektusa a termelésnek.

Az alelnök megjegyezte, miközben a szabályok szigorodnak az EU-ban, a közösségen kívüli import az elmúlt években növekedett (ahol a termelőknek nem kell hasonlóan szigorú szabályokkal szembenézniük).

Mély almos technológiával termel Veszprém megyében és értékesít évente 60-70 millió tojást a Fuchs Tojás Kft. Fuchs Zsolt, a cég ügyvezető igazgatója leszögezte, nem gazdasági érdekek vagy lobbi, hanem a fogyasztói igény eredménye, hogy világszerte terjednek az állatbarát alternatív tartási módok. Hozzátette, Németországban és Hollandiában évek óta a tojások kilencven százaléka, Ausztriában 98 százalékát termelik alternatív tartásban. Kiemelte, valamennyi termelési módnak létjogosultsága van, a döntés azonban a vásárlókat illeti meg.

Az ügyvezető megalapozatlan riogatásnak tartja a tojás árának drasztikus emelkedéséről szóló információkat, szerinte képtelenség több évre előre jelezni a termék árának alakulását. A mély almos tartás kapcsán elmondta, a tojók nem szűk ketrecekben, hanem egy tágas térben élnek, ahol ülőrudak és fészkelőhelyek állnak rendelkezésükre, így szabadabb a mozgásuk, és kedvükre kapirgálhatnak. Ugyanakkor elismerte, gazdasági szempontból hatékonyabb és olcsóbb a ketreces tartás, míg a tojás minőségét a tartásmód mellett döntően meghatározza a takarmány minősége.

– Egy átmeneti időszak után a 2010-es évek elején az Európai Unió betiltotta a fel nem javított ketreces tojótyúktartást. A termelők közül sokan a teljes vagyonukat feltették a beruházásokra, hogy megfeleljenek az előírásoknak, amit a jelek szerint néhány év múlva kidobhatnak – fogalmazott Thury Attila János, a küngösi központú, Tolna megyében közel 18 ezer tojóval rendelkező Mohácsibe Kft. ügyvezetője, a Baromfi Terméktanács elnökségi tagja.

Véleménye szerint a nyugat-európai állatvédők lobbijának „eredménye”, hogy a kiskereskedelmi láncok csak az alternatív tartásból származó tojást árulnák a jövőben.

– Amelyik tyúk nem érzi magát jól, kevesebb tojást tojik, ehhez képest a ketreces tartásban magasabb a tojások száma. Nincs olyan kutatás, amely azt bizonyítaná, hogy a ketreces tartás növelné a tojók stresszhormonszintjét – hívta fel a figyelmet Thury Attila János. Az ügyvezető szerint ráadásul a mély almos tartás ökológiai lábnyoma is nagyobb, mert az így tartott szárnyasoknak több takarmányra van szükségük, és ennél a technológiánál az élőmunkaerő is nagyobb.