Kárpát-medencei borrendek találkoztak Balatonfüreden

Az Országgyűlés alelnöke a Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége (MBOSZ) megalakulásának 30. évfordulóján, az első Kárpát-medencei Borrendek Találkozóján mondott beszédet az Anna Grand Hotelben kedden.

A rangos esemény fővédnöke Kövér László, az Ország­gyűlés elnöke, védnöke Nagy István agrárminiszter és Halász János, a Városok Falvak Szövetségének elnöke volt.

- Rendteremtő erő a borrend – hangsúlyozta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke. Kiemelte, ahhoz, hogy megteljen a pince, Isten kegyelmén kívül, a kedvező időjáráson túl szükség van a gazda évezredes tudására, szorgalmára, a szakma összefogásra, állami forrásra, értékesítésre, marketingre, szabályozásra, márkaépítésre, piacra jutásra, nemzetstratégiára. Mindezt kell, hogy szolgálja a magyar értékekről és hungarikumokról rendelkező törvény. – A hungarikum gyűjteményébe került borok világszerte elismert csúcsteljesítmények, a magyar értéktár részeit képező szőlőfajták, borok a világ szőlő- és borkultúrájának jellegzetes magyar képviselői – fogalmazott az alelnök. Emlékeztetett, 1988 őszén egyik kezdeményezője volt: január 22-én emlékezzünk arra, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát.

Bóka István polgármester kiemelte, január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját is, ami a mostani rendezvénynek külön aktualitást ad, mert kultúránk nem létezik magyar bor nélkül. Felidézte, az államalapítás előtt is kiváló szőlőtermelő vidék volt Pannónia, a szőlőtermesztést, borkészítés megtanulták a Kárpátokon átkelt elődeink is. Szólt arról, hogy a szőlő és a bor az európai keresztény országok kultúrájában mély gyökerekkel rendelkezik. Mi, keresztény magyarok büszkék lehetünk, hogy a 2. világháború után megalakult az első hazai borlovagrend Baján, Balatonfüred testvérvárosában. – A szőlészet-borászat nehéz, fáradtságos, nagy türelmet, még több szakértelmet igénylő munka – idézte Jókait a polgármester, majd a kulturált borfogyasztásról beszélt és méltatta az MBOSZ munkáját, amelyben reményei szerint a fiatalok is megtalálják helyüket.

Koczor Kálmán, a tízezer tagú MBOSZ elnök-nagymestere aláhúzta, 45 határon belüli és hét határon túli, illetve nemzetiségi borrend jelent meg. Az MBOSZ-t már Kárpát-medencei szövetségként emlegetik, mert hét határon túli szervezetük van. Céljuk a szőlészet-borászat hagyományainak megőrzése, együttműködve az idegenforgalommal.

- A borhagyományok életben tartása a nemzeti identitás része – ezt Gál Péter az Agrárminisztérium képviseletében mondta. Úgy fogalmazott, a bor az élet igenlése, az egészség egyik forrása, legősibb és legnemesebb ital, meghatározó a gazdaságban, megélhetést biztosít az ágazatban gazdálkodó több mint 40 ezer embernek. A szaktárca elkötelezett az ágazat mellett, például a borok piacra jutásában, az adminisztratív terhek csökkentésében. Kiemelten kezelik a támogatást: 2018 elejétől 2020-ig 14 milliárd forintot adnak az ültetvények szerkezet átalakítására, A tavaly megtermelt szőlőből több mint hárommillió hektoliter bor készült, ami jóval több, mint korábban. Szakértelemmel, elhivatottan, hittel kell dolgozni, együtt kell élni a földdel, a szőlővel, amiben nagy szerepe van a borrendeknek.

Az ünnepi gondolatok után Életműdíjakat adott át Koczor Kálmán, majd Bíró Péter és Gubicza Ferenc, az MBOSZ alapítói beszéltek a múltról. Az ünnepen szép gálaműsorral lepte meg a közönséget Benedekffy Katalin operaénekes, Kis Domonkos Márk színművész és a Vivat Bacchus Énekegyüttes. A jubileumi találkozón a borrendek borait meg is lehetett kóstolni.