Kütyühalmozó iskolakezdés – A következetes szülő szabályozza az eszközhasználatot

Az Euronics Műszaki Áruházlánc legfrissebb, 904 fő megkérdezésével készült felméréséből kiderül, a technológia rohamos fejlődésének köszönhetően a trend az, hogy a mai fiatalok legtöbben 14 éves koruk előtt kapták meg első laptopjukat vagy tabletjüket, a 40 felettiek viszont csak egyetemista, illetve főiskolás korukban jutottak hozzá az első ilyen készülékhez. Minél fiatalabb tehát valaki, manapság annál korábban kezdi a digitális életet. A felmérés szerint a 20-29 évesek több mint felének már általános iskolában volt saját laptopja. Ez ráadásul jelentős többletköltséget is jelenthet a családoknak, a felmérésben részvevők 40 százaléka szerint az általános iskolai évkezdés százezres költséggel járhat, hiszen laptopra már ilyen korban is szükség lehet.

A témában a generációs eltérések mellett jelentős nemek közti különbség is megfigyelhető. Míg a férfiak harmada, addig a nők csupán 8 százaléka kapott általános iskolában saját gépet. Ám egyetem alatt a nők 63 százaléka vásárolt vagy kapott saját laptopot. Veszprém megyében a többségnek az egyetem alatt volt először saját gépe.

Az országos átlaghoz hasonlóan a Veszprém megyeiek közel 40 százaléka szerint a gyerekeket minél hamarabb, akár már óvodáskorukban meg kellene tanítani a digitális eszközök használatára. Ez összhangban van az áruházlánc tavalyi felmérésének eredményével, miszerint minden harmadik magyar már akár hétéves kortól saját digitális eszközöket adna a gyerekek kezébe. Más a helyzet azonban az iskolai digitalizációval kapcsolatban. A válaszadók kétharmada kifejezetten ellenzi, hogy már az általános iskola alsó tagozatában olyan házi feladatot kapjon a gyerek, amelyhez számítógép használata szükséges.

A kitöltők közel 75 százalékának egy vagy két laptopja, tabletje vagy asztali gépe van otthon, 10 százalékuknak pedig több mint négy ilyen készüléke. Elenyésző, csupán két százalék azok aránya, akiknek egyetlen számítógépük vagy tabletjük sincs. A „legkütyüfüggőbbek” a Zala megyeiek, a Veszprém megyében élők többsége megelégszik azzal, ha „csak” két laptop vagy számítógép van otthon. Tanulmányaikhoz vagy munkájuk során a kitöltők kétharmada használ rendszeresen számítógépet vagy laptopot, egyharmaduknak viszont egyáltalán nincs rá szüksége. A Veszprém megyeiek közel fele használ rendszeresen laptopot munkához vagy tanuláshoz.

A kilencéves Nagy-Luttenberger Balázs nyáron kapott tabletet születésnapjára. Míg édesapja, Nagy-L. István anno tízévesen (a Commodore 64 elé), addig ő már háromévesen ült le először a családi laptop elé, s azóta is használgatja, mert nagyon érdekli az informatika. Ezért is jár a Tarczy Lajos Általános Iskola informatika tagozatára. Nagy esély van rá, hogy ezen a területen boldogul majd felnőttként.

Tabletjét egyelőre nagyrészt játékra használja, de édesapja szerint ez is jó a digitális szemlélet, illetve az angol szavak elsajátítása szempontjából. Az iskolában nem használhatja, az informatika oktatása asztali számítógépen történik.

Nagy-L. István úgy látja, mivel egyre több digitális tananyag készül, óriási dolognak tartja, hogy Balázs saját mobil­eszközén érheti el ezeket. Illetve sok kulturális vagy szórakoztató helyszín van, ahol különféle mobilalkalmazásokat lehet használni.

Balázs iskolanapokon egy órát, hétvégente többet tölt a különböző képernyők előtt. A háztartásban a tablet mellett mobiltelefonok, egy laptop, Xbox konzol érhető el számára. A szülői felügyelet fontossága kapcsán Nagy-L. István megosztotta, hogy Balázst a közösségi médiába még nem engedik regisztrálni, és online biztonságáról folyamatosan gondoskodnak. Soha nem tiltották tőle a digitális eszközöket, ugyanakkor természetesen figyelni kell rá, hogy ne az egész napját töltse ezek előtt, tehát meg­felelő szabályrendszerrel kell kialakítani az egyensúlyt.