Hogyan alkalmazkodnak a vállalkozások az emelkedő minimálbérhez?

A kutatóintézet tavaszi negyedéves konjunktúravizsgálata során tért ki e témára, a kutatás kérdőívére 3274 vállalkozás vezetője válaszolt. E vállalatok mintája reprezentatív a foglalkoztatottak száma és a gazdasági ágak szerint is. Az elemzésben azt vizsgálták, hogy a hazai vállalkozások milyen lépéseket tettek, illetve terveznek tenni 2018-ban a minimálbér, illetve a szakképzetteknek járó garantált bérminimum 2018. januári emelésével összefüggésben.

Az elemzés során nyolc lépés megtételét vizsgálták: a bérfeszültségek elkerülése érdekében a minimálbér felett keresők bérét is emelik; a tervezett létszámfelvétel elmarad; elbocsátásokat hajtanak végre; elhalasztják a tervezett beruházásokat; módosítják a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait; részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják az érintett dolgozók foglalkoztatását; csökkentik az érintett dolgozók béren kívüli juttatásait; csökkentik a mozgóbéreket. Mint kiderült, a cégek leginkább jellemző reakciója a béremelésre a minimum felett keresők bérének emelése volt a bérfeszültségek elkerülése érdekében, valamint a tervezett létszámfelvétel elhalasztása.

A megkérdezettek 32–32 százaléka választotta ezeket a gazdasági lépéseket. A tervezett beruházások elhalasztását a cégek 24 százaléka választotta, 13 százalékuk pedig a mozgóbérek, jutalmak csökkentése mellett döntött. Mint a kamarai kutatásból kitűnik, minden tizedik vállalkozás módosítja a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait, csökkenti egyéb juttatásaikat, vagy részmunkaidős foglalkoztatásba helyezi át őket. A legkevésbé jellemző reakció az elbocsátások végrehajtása: ezt mindöszsze a cégek 3 százaléka jelölte meg. Az idei béremelés hatására összességében tehát a vállalatok több mint harmada módosítja az üzleti stratégiáját: elnapolja a korábban tervezett létszámfelvételt vagy beruházást.

A vállalkozások 18 százaléka tervez foglalkoztatásra vonatkozó lépéseket: ezeknél a cégeknél már sor került vagy sor fog kerülni elbocsátásokra, a munkakörök, feladatok módosítására, vagy arra, hogy részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják át a béremelésben érintett dolgozók foglalkoztatását. Azon vállalkozások aránya, amelyek az érintett dolgozók béren kívüli juttatásainak vagy mozgóbérének csökkentését tervezik, összességében 14 százalékos. Érdekesek a vállalatméret szerinti választások. Megállapítható, hogy a vállalatméret növekedésével csökkennek a vizsgált válaszlépések: az 50 főnél kisebb méretű vállalkozások nagyobb mértékben, míg a nagyobb cégek kisebb mértékben hajtották végre, illetve tervezik végrehajtani az említett intézkedéseket. Leginkább a mikrovállalkozások (a 10 fő alatt foglalkoztatók) érintettek a vizsgált reakciók bevezetésében.

A gazdasági ágazatok szerinti bontás azt mutatja, hogy a béremelés hatására leginkább a kereskedelem területén tevékenykedő vállalkozások tervezik a vizsgált lépések végrehajtását. Az exporttevékenység szerinti bontás mentén kirajzolódik, hogy a minimálbér-emelés legkevésbé a döntően exportáló cégeket érinti. A nem exportáló, valamint a részben exportáló cégeknek egyaránt nagyobb arányban kell, illetve kellett lépéseket tenniük a béremelés következményeként.