2018.09.05. 18:53
A használt autók világában sincsenek csodák, mindent a piac szabályoz
Már jó ideje valahol a rossz és a katasztrofális között vesztegel a gázolajjal hajtott személygépjárművek megítélése, presztízse az európai közvélekedésben.
Szigeti Imre és Csuti Balázs (balról jobbra) autókereskedése is igazodik a kereslethez, így a kínálatuknak mindössze csupán tíz százaléka dízel
Fotó: Polgár Tibor / Napló
A prémium kategóriás dízelautóra vágyó magyar ennek akár örülhet is, ugyanis most talán fillérekét vásárolhat ilyen járgányt Németországban – vagy mégsem.
Hosszasan lehetne elemezgetni a dízeles kocsikkal kapcsolatos negatív hírek hátterét, ütköztetve szakmérnökök, autószerelő-mesterek és környezetvédők álláspontjait, mindez pedig remek tanulmányt eredményezne egy szakmai lapban. Ám mi most az egyszerű átlagemberek szemszögéből vesszük szemügyre a bizonyára nem alaptalanul kirobbant dízelbotrányok és a témához kötődő hisztériagyanús jelenségek által a használtautó-piacra gyakorolt hatásokat.
Nincsenek kitiltva
Félinformációk és csúsztatások mentén mostanában legtöbbször azt az érvelést lehet hallani a dízeles autókkal szemben, hogy környezetszennyezésük miatt kitiltják, vagy éppen már ki is tiltották őket Nyugat-Európából. A gondolatmenetet továbbfűzve sokan úgy vélekednek, hogy a magyar használtautó-vásárlók egy jelentős része által különösen kedvelt német piacról most gombokért lehet beszerezni akár az újabb dízeles csodaverdákat is, mivel az ottani tulajdonosaik minél előbb szabadulnának tőlük, hiszen a tiltás nyomán nem használhatják őket. Logikus eszmefuttatás, csak éppen a valóság teljesen más – jelentette ki a Naplónak nyilatkozva a Becsületesnepperként ismert Kroneraff István, aki több mint 25 éve kereskedik használt autókkal, a fő „vadászterülete” pedig Németország. Mint mondta, létezik egy bírósági állásfoglalás, ami lehetővé teszi a német városok számára a dízelautók kitiltását, de ezt még sehol senki nem merte meglépni, köszönhetően többek között minden bizonnyal annak, hogy ezzel rengeteg szavazót veszítenének a politikusok, a városvezetők. Ugyanakkor igaz, hogy Németországban vannak olyan zónák, kerületek, ahová az Euro 4 vagy az Euro 5 alatti környezetvédelmi besorolással rendelkező személygépjárművek nem hajthatnak be, azonban ezek többnyire régi, az idejüket már kiszolgált kocsik.
– Itthon valóban él egy olyan tévképzet, hogy nyugaton most nagyon beesett a dízeles autók ára és így eljött számunkra a kánaán, de ez nem fedi a valóságot. Tény, hogy a dízelhiszti miatt a németek is sokkal kevesebben vesznek gázolajjal hatott új gépkocsit, bár céges, flottás járműből továbbra is sok ilyen fut az utakon. A használt dízeleket bonyolultabb és drágább javíttatni, leginkább ezért fordultak el tőlük az ottaniak, ugyanakkor az áruk csak minimális mértékben csökkent. Németországban is élnek kispénzű emberek, akik nem engedhetik meg maguknak a fiatal járgányt, és a külföldi használtautó-vásárlók szintén pörgetik a kínálatot. Tehát szó sincs árzuhanásról. Ez a sztori fel lett fújva – mutatott rá Kroneraff István.
Minimális a kereslet a használt dízelautók iránt
Kérdésünkre kifejtette, a német használtautó-piacon való keresgélés mellett szól a nagyobb és minőségibb, ritkaságokkal jobban ellátott kínálat, persze a felhozatal alsó harmadában ott is rengeteg a széthajtott, csúnyán rozsdásodó, a bontó felé kanyarodó tragacs. Emellett sok magyar egyszerűen nem bízik az itthoni piacban, nem is igazán ért az autókhoz, fél, hogy átveri a honfitársa. – Egy laikus átlagember a németországi autóvásárlással is megütheti a bokáját, ha nem veszi igénybe megbízható szakember közreműködését. Egyébként a német kereskedőt nem érdekli, honnan érkezik a potenciális vevő, de a magánszemélyek többsége negatív előítéletekkel viseltetik a kelet-európaiakkal szemben, sokan tartanak tőlünk. A 2000-es években jelentős pénzeket lehetett keresni a Németországból behozott autókkal, és habár jó ideje már megszűnt az aranybányászat kora, ennek ellenére rekordokat döntöget a Magyarországra behozott német gépkocsik száma. Általánosságban elmondható, hogy nagyjából ugyanaz a középkategóriás járgány közel ugyanannyiért kerülhet a nevünkre itthon és a németeknél vásárolva. Viszont az állapot, a minőség tekintetében többnyire a nyugat-európai autó felé billen a mérleg nyelve – hangsúlyozta a gödöllői Becsületesnepper.
Tehát a diszkont árú prémium dízel csupán illúzió, de egyébként mekkora a kereslet itthon a használt dízelautók iránt? Minimális – vágta rá azonnal a kérdésre Csuti Balázs és Szigeti Imre, a pápai X-Trem Autó nevű kereskedés két tulajdonosa. Tapasztalataik szerint a hozzájuk betérő érdeklődők ugyan sokszor megkérdezik, mi igaz a dízelmotorok pocsék híréből, azonban akármilyen választ adnak nekik, tízből kilenc vevőjelöltjük biztosan a benzinmotorral szerelt kocsikat nézegeti.
– Mi persze igazodunk a piachoz, a kereslethez, így a kínálatunk kilencven százaléka benzines, ma a dízelautókat rendkívül nehéz eladni. Körülbelül tizenöt esztendeje foglalkozunk használt autókkal. Egy bő évtizede még teljesen más volt a helyzet, akkoriban a dízel vitte a prímet, egy nagy prémium modell elképzelhetetlen és eladhatatlan volt benzinmotorral. Ám mostanra szinte 180 fokos fordulatot vettek az igények. Nagyjából másfél éve változott meg a dízel-benzin eladási arány az utóbbi javára – emlékezett vissza Csuti Balázs.
Nagy az ellenszenv
Szigeti Imre nem sokat kertelt, kijelentette, hogy szerinte a dízelmotoros gépkocsikkal szembeni ellenszenv, félelem egyértelműen a médiának köszönhető. Úgy látja, az emberek többsége nem ért az autókhoz, nem tudja vagy nem is akarja szelektálni, értelmezni a híreket, és mivel az utóbbi időben a dízeles kocsik szinte kizárólag negatív kontextusban szerepelnek a tévében, a rádióban, az újságban, az interneten, ezért minden ilyen típust rossznak, kerülendőnek tartanak.
– Sokan elvárják, hogy egy használt autó minden szempontból hibátlan legyen, és évekig ne kelljen javíttatni. Ez irreális követelmény. Nem titok, a használt dízeleknél számos probléma előjöhet a későbbi használat során, fenntartásuk és javíttatásuk jóval költségesebb, mint a benzinnel hajtott társaiknak. Viszont mellettük szól a kedvezőbb fogyasztás, illetve az, hogy a jó dízelmotor lényegesen nyomatékosabb, erősebb a benzinesnél. Aki éves szinten legalább 20 ezer kilométert vezet az autójával, és elsősorban hosszabb távokra használja, jobban jár a dízellel. Ha valaki városi használatra és egy-egy hétvégi kocsikázásra keres autót, semmiképpen se dízeleset vegyen, ezt mindig hangsúlyozzuk a hozzánk betérő bizonytalanoknak is – jegyezte meg Szigeti Imre. Neki egyébként Csuti Balázshoz hasonlóan autószerelő a végzettsége, és mindkettőjüknek gázolaj hajtja a saját gépkocsiját. Balázs mindezt annyival még kiegészítette, hogy egy akármilyen kiváló állapotú használt dízel megvásárlása mellé mindig tartsunk a zsebünkben 300-400 ezer forintot egy váratlan javításra. Ugyanakkor a modern, turbós benzinesek egy idő után ugyanígy problémásak lehetnek.
Kroneraff István osztja pápai kollégái véleményét, tanácsait, kérdésünkre pedig megemlített az elmúlt tíz év konstrukciói közül különösen jó és megbízható dízelmotorokat, ilyen például a Honda Accord 2008-tól gyártott 2.2-es dízele, vagy éppen a Volkswagen-csoport 1.9 TDI-je és CR TDI-je. Utóbbi szépséghibája, hogy vastagon benne volt a károsanyag-kibocsátási értékek manipulálása miatt kirobbant dízelbotrányban, de ettől függetlenül egy eltalált, stabil konstrukciónak számít.
Kroneraff Istvántól megtudtuk, mostanra sokat tisztult a használtautó-piac. – Egyre többen felismerik, hogy a korrektség hosszú távon kifizetődő, és jobban is alszik tőle az ember. Viszont nagy a kereslet a használt autók iránt, jól megy a piac, ezáltal rendre feltűnnek a színen új kereskedők, akik szerint ez a szakma csak abból áll, hogy vissza kell tekerni a kilométerórát és tele kell fújni szilikonnal a járgányt – figyelmeztetett a rutinos autókereskedő. Hiába, mindig lesznek svindlerek, legyen szó egy jól fésült cégvezetőről vagy egy saját Lamborghinire gyűjtő autónepperről – a világ már csak ilyen.