2018.08.02. 14:00
A végéhez ért az aratás
A szántóföldi növények aratása az utolsó fázisban tart. A mezőgazdasági munkák legfrissebb állásáról a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a napokban azt a tájékoztatást adta online felületükön, hogy július közepéig a kalászosok teljes termőterületének 73,8 százalékáról, mintegy ötmillió tonna gabonát takarítottak be. Az aratás tapasztalatairól a Nagyvázsonyi Mezőgazdasági Kft. növénytermesztési ágazat vezetője, László Botond és a diszeli családi gazda, Takács József nyilatkozott.
Fotó: Penovác Károly/Napló
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közlése szerint, a szalmabálázás a földek 58 százalékán, a tarlóhántás a földek 51 százalékán már megtörtént. A legkorábban érő kalászos, az őszi árpa betakarításával általában Szent Iván-nap környékén kezdődik az aratás. A gazdák szerint ekkor kezdi a kalászát hányni a búza, megszakad a töve, megáll a növekedésben. A néphagyomány szerint a búza Péter, Pál napján válik vágáséretté, ám igazán az időjárási körülmények azok amelyek meghatározzák az aratást, amely idén korábban kezdődött Takács József szerint.
– A tavalyi évhez képest két héttel korábban kezdtünk aratni. Az aszályos, szokatlanul meleg, április, május, majd a júliusi esős idő nem kedvezett a termésnek. Az eső miatt szakaszosan haladt az aratás, amennyivel korábban indult, olyannyira elhúzódott. Mivel mi állattartással is foglalkozunk, a búza egy részét takarmányozásra fordítjuk, a másik részét vetőmagként adjuk el. A maradékot exporteladásra szánjuk, a szlovénekkel vagyunk tárgyalásban. Az idei hozam közepesnek mondható, lényegesen elmaradt a tavalyi évtől – nyilatkozta a gazda.
A Nagyvázsonyi Mezőgazdasági Kft.-nél az idei aratás korán, június 20-án kezdődött az őszi árpával. – A nem várt márciusi tél és a szokatlan áprilisi nyár visszafogta a növényeket, ami négy-öt hét elmaradást jelentett a tenyészidőből. Az extrém meleg azonban előrehozta a folyamatokat, mivel a növény hőösszegre fejlődik, a megfelelő hőmérsékletnél kihozza a zászlós levelet, a kalászt, a szemeket. Az áprilisi meleg miatt például az egy hónapos virágzás helyett 12 nap alatt elvirágzott a repcetábla, másodikként azt arattuk. Amilyen évünk volt, ahhoz képest a repce, az őszi árpa és búza elfogadhatónak mondható, persze gyengébb termésátlaggal számolhatunk tavalyhoz képest, amikor is a búza beltartalmi értéke nagyon magas volt és szinte csak malomi gabonaként értékesítettük. Az időjárási anomáliák miatt most alig lesz malomi búza. Az aratást a napokban a tavaszi sörárpával, illetve a zabbal zárjuk. A jövő évi termés első lépéseként a tarlóhántás egy részével már végeztünk. Befejezzük az árpa bálázását, tarlóhántunk még és előkészülünk a repce vetésére – mondta László Botond.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közlése szerint a szalmabálázás a földek 58 százalékán, a tarlóhántás a földek 51 százalékán már megtörtént. A legkorábban érő kalászos, az őszi árpa betakarításával általában Szent Iván-nap környékén kezdődik az aratás. A gazdák szerint ekkor kezdi a kalászát hányni a búza, megszakad a töve, megáll a növekedésben.
A néphagyomány szerint a búza Péter, Pál napján válik vágáséretté, ám igazán az időjárási körülmények azok amelyek meghatározzák az aratást, amely idén korábban kezdődött Takács József szerint.
– A tavalyi évhez képest két héttel korábban kezdtünk aratni. Az aszályos, szokatlanul meleg április, május, majd a júliusi esős idő nem kedvezett a termésnek. Az eső miatt szakaszosan haladt az aratás, amennyivel korábban indult, olyannyira elhúzódott. Mivel mi állattartással is foglalkozunk, a búza egy részét takarmányozásra fordítjuk, a másik részét vetőmagként adjuk el. A maradékot exporteladásra szánjuk, a szlovénekkel vagyunk tárgyalásban. Az idei hozam közepesnek mondható, lényegesen elmaradt a tavalyi évtől – nyilatkozta a gazda.
A Nagyvázsonyi Mezőgazdasági Kft.-nél az idei aratás korán, június 20-án kezdődött az őszi árpával.
– A nem várt márciusi tél és a szokatlan áprilisi nyár visszafogta a növényeket, ami négy–öt hét elmaradást jelentett a tenyészidőből. Az extrém meleg azonban előrehozta a folyamatokat, mivel a növény hőösszegre fejlődik, a megfelelő hőmérsékletnél kihozza a zászlós levelet, a kalászt, a szemeket. Az áprilisi meleg miatt például az egy hónapos virágzás helyett 12 nap alatt elvirágzott a repcetábla, másodikként azt arattuk. Amilyen évünk volt, ahhoz képest a repce, az őszi árpa és búza elfogadhatónak mondható, persze gyengébb termésátlaggal számolhatunk tavalyhoz képest, amikor is a búza beltartalmi értéke nagyon magas volt és szinte csak malomi gabonaként értékesítettük. Az időjárási anomáliák miatt most alig lesz malomi búza. Az aratást a napokban a tavaszi sörárpával, illetve a zabbal zárjuk. A jövő évi termés első lépéseként a tarlóhántás egy részével már végeztünk. Befejezzük az árpa bálázását, tarlóhántunk még és előkészülünk a repce vetésére – mondta László Botond, a Nagyvázsonyi Mezőgazdasági Kft. növénytermesztési ágazatának vezetője.