Nyugdíjas-szövetkezetek: munka, jövedelem és védettség

Ezt a véleményt Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára fogalmazta meg minap, amikor a zalai megyeszékhelyen járt az új foglalkoztatási formát bemutató fórumon.

- A korábbi foglalkoztatáspolitikai lépések és nyugdíjintézkedések kritikájának is felfogható a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek létrehozása – mondta. – Ugyanis már 2011-12-ben látszott a számokból, hogy nagyon komoly munkaerőhiány lesz az országban, ami elsősorban a versenyszférában jelentkezik. Ez bekövetkezett, e területen jelenleg nagyon feszült a helyzet, hiszen 200 ezer ember hiányzik a munkaerőpiacon. Emellett erős az elvándorlási folyamat, és épp a legképzettebbek, a nyelvet tudók, a kreatívak távoznak. Mindezt tovább erősíti a demográfiai hullámvölgy. Az ötvenes-hatvanas években 220 ezren születtek évente, ma pedig 90 ezernél kevesebb gyermek jön világra, és ez a munkaerőpiacon is látszani fog. A folyamatok eredménye, amit a Központi Statisztikai Hivatal adatai is bizonyítanak, hogy évről évre 40 ezerrel csökken a 15-64 év közöttiek kínálata a munkaerőpiacon. Ezért, amikor tavaly tavasszal a parlament elé került a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetekről szóló előterjesztés, a VOSZ támogatta az ötletet, egyedül a munkaadói szövetségek közül. Ez az atipikus foglalkoztatás ugyanis alkalmas arra, hogy valami módon enyhítsen a feszültségen. Nem csodaszer, nem megváltás, mert hosszú távon nem fogja megoldani az alapvető problémákat. Ez egy kiegészítő eszköz, ami akkor lehet életképes, ha megtalálja benne mindenki az érdekeltségét. Szabályozás szempontjából az érdekeltség megvan, hiszen a szövetkezetnek a tag után nem kell fizetnie a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 1,5 százalék szakképzési járulékot sem. A közreműködő tag pedig csak személyi jövedelemadót fizet, de egészségbiztosítást, nyugdíj- és munkaerőpiaci járulékot nem. Ez nagyon komoly kedvezmény mind a két oldal számára. A vállalkozói szerződés alapján alkalmazott tagnak kifizetett összeg pedig költségként elszámolható. Az alkalmazó számára ez előnyös, és az is, hogy egy munkakört akár több emberrel is betölthet. Hiszen nem kell felvennie a tagot, hanem azzal látja el a feladatot, aki éppen alkalmas és ráér, ezért adott esetben több taggal is megegyezhet. Azt pedig külön előnynek tartom, hogy a mentálisan és fizikailag jó állapotban lévő nyugdíjasok részmunkaidőben foglalkoztatva jutnak 60-80 ezer forint pluszhoz. Miért is lenne az baj, ha azok, akik éreznek magukban még erőt, elmennek pénzt keresni? Sokak számára jelentős segítséget jelent az a pár tízezer forint pluszjövedelem is, hiszen az átlagnyugdíj 123 ezer forint hazánkban. Tény, ez az új foglalkoztatás a magyar nyugdíjrendszer igazságtalanságait nem fogja orvosolni, felszámolni. A magyar nyugdíjrendszer ugyanis nagyon merev, és legnagyobb hibája, hogy aki valamilyen élethelyzet miatt nem tud elhelyezkedni, őt nem engedi el a korhatár előtt, például akár már 60-62 éves korban egy erős regresszióval, aki viszont tudna még dolgozni, azt nem ismeri el, pedig annak bónuszt kéne adni – fogalmazta meg gondolatait a főtitkár.

Véleménye szerint reálisan egy éven belül 100-120 ezren léphetnek be a nyugdíjas-szövetkezetekbe, amelyek demokratikusan, egy tag – egy szavazat elven működnek, és a tagok 90 százalékának nyugdíjasnak kell lenni.

- A hiány betöltése nem várható tőlük, hiszen vannak olyan munkakörök, amikben nem is alkalmazhatók már a koruknál fogva. A jogszabály ugyanis három csoportnak engedélyez pluszmunkát: a kort betöltött öregségi nyugdíjasoknak, a nők 40 programban lévőknek, illetve a bányászjáradékban részesülőknek. Szeretnénk elérni, hogy tágítsák ki a nyugdíjas-szövetkezeti tag foglalkoztatásának lehetőségét a közalkalmazotti körre, az egészségügyre és a pedagógusokra, mert ott is szükség van rájuk. Azt gondolom, ebben is nagy lehetőség lesz – mondta Dávid Ferenc.

A főtitkár kiemelte a nyugdíjas-foglalkoztatás közösségi hatását, ami a generációk közötti összetartást, szolidaritást erősítheti.

- A diákszövetkezetek is munkát adnak a fiataloknak, miért ne lehetne elképzelni, hogy a szakmai fogásokat egy nyugdíjas-szövetkezeti tag mutassa meg a fiatalnak. Tehát a gazdasági hatása mellett a mentális előnyeiről is lehetne hosszan értekezni, ezért találó a közérdekű megnevezés – tette hozzá. – Persze, minden nyugdíjasra ki lehetne terjeszteni a foglalkoztatási kedvezményt, de a szövetkezet nemcsak munkát ad és jövedelmet biztosít, hanem védettséget is nyújt. Arra ugyanis figyelni kell, hogy ne zsigereljék ki, ne hajtsák szét az öregeket, és ne nyomják le velük a béreket, ami valós kockázatot jelenthet. A másik félelem, hogy az aktívak, a

fiatalok elől elviszik a munkát a nyugdíjasok. Ezt azonban nem tartom reálisnak, hiszen munkaerőhiány van Magyarországon – mondta végezetül a VOSZ főtitkára.

MIKÉNT ALAPÍTHATÓ SZÖVETKEZET?

Az alapításhoz legalább hét természetes személy szükséges, a tagság 90 százalékának a jogszabály szerinti nyugdíjasnak kell lennie, jogi személy nem lehet tag. Illetékmentesen alapítható a nyugdíjas-szövetkezet. A tagnak a szövetkezeti

fizetés mellett a nyugdíja teljes összege megmarad. Rugalmas az időbeosztás, a nyugdíjas döntheti el, hogy melyik napon hány órát dolgozik. A fizetést természetbeni juttatásban is felveheti. Az alapító tagok közösen döntenek az alapszabály tartalmáról, és tagnyilvántartást készítenek. Az alapszabályt közjegyzői okiratba kell foglalni, vagy ügyvéddel ellenjegyeztetni.