Ha hiszi, ha nem, minden héten eszik rovart – Eláruljuk, hogyan

Rovarok a tányéron – a világ nagy részén ez a mindennapok része. Afrikában, Ázsiában, Közép- és Dél-Amerikában. Emellett az ember évezredek óta fogyasztja az állatvilágnak ezt a fajokban oly gazdag osztályát is. Európában élő őseink is így tettek. Egy 19. századi francia szakácskönyv egyik receptje például úgy kezdődik: Végy egykilónyi cserebogarat! Szerepel még a recept hozzátevői közt vaj, borjúmáj és metélőhagyma is. A háborúk idején pedig a nélkülözés sokakat rászoríthatott pár rovar alkalmankénti elrágcsálására. Sőt, nagyszüleink kiskorában még gyerekcsemegének számított a cserebogár. Ám jó ideje kontinensünkön idegenkedünk az ehető rovarok asztalra tálalásától, amellett, hogy eleve dühösek leszünk, ha a rovarok a lakásban megjelennek.

Kutasi Csaba entomológus nemrégiben Zircen arról beszélt, hogy jelenleg 113 országban hagyományos élelemként fogyasztanak 2100 rovarfajt. A rovarok mindenféle része és a rovarok minden fejlődési stádiuma szerepel több nép étrendjében. Például lárvák, bogarak, hangyák, tücskök, szitakötők, legyek. A rovar ráadásul gluténmentes és a fehérje bevitelét könnyen megoldhatjuk vele. 

Rovarok az étrendünkben – Észrevétlenül is belekerülnek, több módon is

Rovarok az étrendünkben? Ezt a tervet, feltételezést ma még nálunk sokan visszautasítanák. Ám mindannyian ettünk már rovart. Például akkor, amikor véletlenül belerepült egy a szánkba. Akkor is megtörténik ez, amikor a cseresznyével együtt megesszük a benne lévő nyüvet, a légy lárváját. A gombával együtt pedig a járatokban rejtőző gombaszúnyogot. Nem problémázunk, ha egy-egy lecsúszik a torkunkon, ha egyáltalán észrevesszük. Pláne nem ellenkezünk akkor, ha a télen kedvelt csemegénkről van szó, ami rovartermék. A méz. Bizony, hozzáteszi a méh még a saját váladékát is. Mégis több ezer éve univerzális szer. Sőt, a méhek a levéltetvek ürülékcseppjeit is gyűjtik a fenyőkről, az úgynevezett mézharmatot. 

Sokan kíváncsiságból próbálták ki utazásaik során a rovarok fogyasztását vagy külföldről ilyen élelmiszert szereztek be kulináris élvezeteket keresve. Ám akiknek ehhez nincs kedvük, gusztusuk, azok is ettek már rovart. Adalékanyagként ugyanis több termékben benne vannak, porítva vagy a származékuk. Akkor már nem lenne érdemes foglalkoznunk más formában való tálalásukkal is?

Miért lenne érdemes a hús pótlására használni a rovarokat?

Az állattenyésztéssel, a szarvasmarhák tenyésztésével valóban vannak gondok. Jelentősen eltolódtak ugyanis az arányok. Bolygónk területeinek sokkal nagyobb része szolgálja ezt a célt, mint amin növényt termesztünk.

Miért éppen rovar kerüljön hús helyett a tányérba?  

• Nem új dolog, évezredek óta megszokott.
• Gyorsan, olcsón, gazdaságosan előállítható.
• Jó tápanyagforrás.
• Gluténmentes.
• A rovartenyésztés ökolábnyoma sokkal kisebb, mint a hústermelésé.

Rovarok a tányérban – Vannak ellenérvek, kezelhető hátrányok

Tegyük fel, hogy belátjuk, nemcsak a zöldség lehet egészséges, hanem a rovar is. A természetből származó rovarok azonban veszélyes parazitákkal, kórokozókkal lehetnek fertőzöttek. S a rovart nem lehet kibelezni, ezért porítása előtt ki kell éheztetni. Kitinje így is allergiás reakciót okozhat és vannak olyan tápanyagok, amiket nem tudunk rovarokkal bevinni a szervezetünkbe, ilyen például a kollagén. Vannak a természetben eleve előforduló mérgek a rovarokban is, nem jó, ha toxikus anyagokkal szennyezett rovar kerül a tányérba.

Tehát a megoldás kulcsa a technológia, a rovartenyésztés mikéntje. Az ellenőrzött tenyésztésre és feldolgozásra kell nagyon figyelni. Több száz rovarfarm működik jelenleg is a világban, állati takarmánynak is tenyésztenek rovarokat úgy, hogy rendszeres mintavételek során ellenőrzik a folyamatot, azt, hogy amőbákkal, férgekkel ne legyen szennyezett a tenyésztett rovar.

Milyen rovarok vannak a boltok polcain?

Nem tudjuk, mennyire van messze az az idő, amikor nálunk is hétköznapivá válik például a sáskacsipsz rágcsálása. Az Európai Unióban élelmiszer alapanyagként már most több rovar engedélyezett, többek közt a keleti vándorsáska, a lisztbogár lárvája és a házi tücsök. Azt szintén előírják, milyen módon lehet az élelmiszergyártás során ezeket felhasználni, például pasztaként vagy porítva. 

A rovar alapú élelmiszerek jelölése lehetővé teszi, hogy tudjuk, mikor eszünk olyasmit, aminek egyik fő alapanyaga rovar. Magyarországon kötelező feltüntetni az élelmiszertermék csomagolásán, tartalmaz-e rovart. Más a helyzet némiképp, ha rovarszármazékot tartalmaz. Akkor az apró betűs részt kell böngészni, a betűkkel és a számokkal jelzett adalékanyagok listáját. 

A gasztronómia és a természetközeliség

Minderről a Bakonyi Természettudományi Múzeumban volt szó, A gasztronómia a természetközeliség és a hagyományok tükrében című rendezvényen. Az ehető rovarokról szóló tájékoztatót az ehető vadnövények ismertetése követte. Utóbbiakról hamarosan külön cikkben írunk.

Gyógynövények, gyógyrovarok

Kutasi Csaba entomológus előadásában leszögezte: ahogy gyógynövényeket, gyógyrovarokat is régóta számontartunk. Az ősi kultúrák is használták ezeket. Az afiterápia például méhészeti terápia. A selymes döglégy lárváinak sebtisztító hatását szintén régóta ismerjük. Fertőzésveszély esetén a legjobb megoldás lehet, gyors gyógyulást tesz lehetővé. Annyira zseniális módszer, hogy a modern gyógyászatban újra felfedezték, mert nem tudják a szintetikus anyagok felülmúlni.

Kínában 143 rovarfajt tartanak gyógyrovarnak. Hazánkban a darázs gubacsát szájüregi afta kezelésére használták eleink. A kőrisbogár az ókori Egyiptomban számított fontos gyógyszernek, ma újra nagy lehetőséget lát benne a gyógyászat. Jelentős kutatások kezdődtek e rovarral kapcsolatosan, mondhatni ismét felfedezte magának a tudomány többek között a fájdalomcsillapítás, az immunológia, a hormonpótlás terén.