2024.09.16. 15:00
Ritka vendég jelent meg a fenyőfán
A közelmúltban egy-egy keresztcsőrű (Loxia curvirostra) megjelent településünkön. Egyik alkalommal a szomszédos kertben álló sudár fenyőfa tetején időzött egy példány, jellegzetes hangja alapján vettem észre. Pár hétre rá pedig egy átrepülő magányos madárra lettem figyelmes.
A táplálékspecialista madarak a keresztben álló csőrükkel, mesteri mozdulatokkal, a tobozokon fejjel lefelé csüngve, halkan bontogatják a termést, hogy hozzáférjenek a fenyőmaghoz.
Széchenyi Zsigmond nagyon találóan vadpapagájoknak nevezte őket egyik könyvében, mert a hímek kárminpiros, míg a tojók mohazöld színezetűek. Fészküket lucfenyők sűrű ágai közé rejti, amit a tojó épít fenyőágakból, majd növényekkel, mohával, állati szőrrel puhára béleli. A fiókákat az énekesmadarakhoz viszonyítva hosszú ideig táplálják szüleik, hiszen az önálló táplálkozásra specializálódott csőrük öt-hat hét után fejlődik ki.
A keresztcsőrű igazi inváziós madár hazánkban, jellemzően télen mutatkozik, máskor szokatlan a megjelenése.
A figyelmet magára hangjával – „gipp-gipp” – hívja fel, mikor csapatosan átrepülnek egy-egy település felett. A fán megpillantani őket szerencse kérdése, mert halkan morzsolgatják a sudár fenyőkön a magokat.
Magyarországon védettnek számít a keresztcsőrű, természetvédelmi értéke huszonöt ezer forint.