Rigóasszony, mint fürdőmester – Sziporkáztak pancsolás közben a tollasok; mutatjuk, hogy működik a kerti madármedence (videó)

A hőség kitart, a strandolás folytatódik, madáréknál is. A hűsítő pillanatokra nekik is szükségük van és tollas módra ez igazán látványos. Magyarpolányi olvasónk kertjében a kisebb madarak sziporkáztak, ötletesen, változatos módon juttattak vízcseppeket magukra, láthatóan élvezték a praktikus gyakorlatot, a fürdőzést. Csapatostul pancsoltak, rigóasszony volt a medencemester, felügyelte, ahogy apraja-nagyja megmártózott. Ráadásul az is környezetvédelem, ha ezt segítjük.

"Ebben a nyári forróságban úgy gondoltuk, hálával tartozunk azoknak a madaraknak, amelyek kitavaszodván nálunk raktak fészket, majd itt nevelték fel, s tanították repülni fiókáikat. Csodás, örömteli pillanatokat, élményeket kaptunk két feketerigópártól, két pár rozsdafarkútól. Cseperedő fiókáikat többször lencsevégre kaphattuk, s néha bizony a kíváncsi rozsdafarkúakat a fészekbe is vissza kellett tenni. Ők már több éve költenek nálunk, de ilyen érdeklődő fiókákkal még sosem találkoztunk. A verebekre is gondolnunk kellett, hisz ők két fészekaljat is felneveltek az idén az ereszünk alatt: az általunk gyártott fecskefészekben lelték meg otthonukat. A forró nyári napokra több helyre helyeztünk ki a kertünkben portyázó tollasoknak vizet, s úgy gondoltuk, talán néhányan szívesen pancsolnának is. Így került ki egy árnyékban található hordóra egy mélyebb cserépalátét, benne egy  kőnehezékkel. Ezt feltöltöttük esővízzel abban a reményben, hogy a madarak rátalálnak erre is, s talán megmártóznak benne. Nem kellett sokáig várni. Már a kihelyezést követő második nap birtokba vette egy hím feketerigó. Azóta rendszeresen használatban van a medence, amit minden este újra kell töltenünk. Korábban nem sikerült lencsevégre kapni, a "strandolókat", mert az adott pillanatokban nem volt kéznél a technika. A napokban azonban megtörtént ez is. Minden adva volt, hogy megörökíthessük ezt a csodás élményt. Azt gondolom, a videós ugyanúgy élvezte a fürdést, mint a feketerigó tojója. Hálás vagyok, hogy ismét tanúja és részese lehettem a természet egy újabb csodájának" – írta magyarpolányi olvasónk, Dávid Barbara.