Wellness helyett ralikrossz

Jánosi László a Sió-Rally Autós Parkban rendezett ralikrossz DTS Cup III. futamát nyerte meg Ádándon a legutóbbi versenyen, ahol másik kategóriában felesége, Jánosiné Havasi Adrienn is jól szerepelt, csakúgy, mint a tizenkét esztendős Zalán. A tízéves Janka pedig végigszurkolta, -izgulta a futamokat, abban a reményben, hogy egyszer majd ő is ralikrosszversenyző lehet.

– Tizennégy évesen kezdtem a ralikrosszt, bérmakeresztapám biztatására, az ő segítségével. Tőle kaptam az első autómat, amivel aztán több mint tíz éven át versenyeztem. Ebben az időszakban a vezetési technika mellett az autó működését, a motort, az alkatrészek tulajdonságait is megismertem. Érdekelt is, és mindig a legjobbat szerettem volna kihozni belőle, így a szerelési, javítási munkákat igyekeztem magam megoldani. Azzal, a keresztapámtól kapott autóval egyébként már Adrienn is ment, de a családalapítás után eladtuk. Évek teltek el, amikor megláttam egy hirdetést, amiben az én régi autómat árulták. Adri kérdezte, hogy nem vesszük-e meg? Ez a pillanat fordulópont volt nálunk, és úgy döntöttünk, ha azt nem is, de egy másik járművet vásárolunk. Így jöttünk vissza a sportba, mintegy tíz év kihagyás után – emlékezett vissza a kezdetekre Jánosi László, akivel zalahalápi otthonukban beszélgettünk.

Adriennt is megcsapta a benzingőz

Ilyen előzmények után nem csoda, hogy Adriennt is megcsapta a benzingőz. Egyszer úgy döntött, kipróbálja a ralikrosszt. Férje pedig meglepetésként benevezte egy versenybe, ahol már első alkalommal is kifejezetten jól szerepelt. A DTS-ben (Dunántúli Technikai Sport Kupasorozat) van olyan kategória, ahol nem egymás ellen, hanem időre megy a verseny. Mostanra Adrienn ebben a kategóriában a férfiak rettegett ellenfele lett, jó helyen áll a bajnokságban. Kétféle pályán indulnak, az autókrossz csak murván zajlik, a ralikrosszban viszont vegyes összetételű a talaj. Adrienn az idő ellen hajt, László a test test, illetve autó autó elleni küzdelemben vesz részt, ahol a beérkezési sorrend számít. 
A DTS-ben gyerekek is versenyezhetnek, így ott már Zalán is bemutatkozhatott. Számára mérföldkő lesz, hogy első ízben vesz részt olyan futamon, ahol nem az idő ellen, hanem valós ellenfelekkel mérheti össze tudását.

Adrienn saját bevallása szerint korábban nem vonzódott különösebben az autósporthoz, László mellett kezdett érdeklődni iránta. – Még az első autója, egy Renault volt, amit kipróbáltam. Laci mellett voltam navigátor, és ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy a vezetését is kipróbálnám éles helyzetben. Így kezdődött, bár édesanyám rendkívüli módon aggódott emiatt. Akkor még a szüleinknél laktunk, s az autó kint állt az udvaron, rajta a nevemmel és a vércsoportommal, ami ugye kötelező a ralikrosszban. Anyukám többször mondta, hogy nagyon rossz érzés ezt a feliratot nap mint nap látni. Végül azt az autót eladtuk, és úgy tűnt, hogy számunkra véget ért a ralikorszak. De másként alakultak a dolgok, és újrakezdtük az autósportot. Amit persze nem bántunk meg, és ma már fix családi program számunkra a versenyhétvége. Mi nem wellnessezni járunk, hanem versenyekre – tette hozzá mosolyogva Adrienn.  

Jánosiéknál a ralikrossz nem csak a versenyzésről szól  
 

László azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy mindezt saját költségvetésből, azaz a „konyhapénzből" oldják meg. Ezt megengedhetik maguknak, saját autóval versenyeznek, együtt van a család, és a tágabb közösséget is kifejezetten kedvelik. Bár László kapott felkérést a szakág hazai vezetőjétől az országos bajnokságban való részvételre, mondván, hogy jó az autója és remekül megy vele, de ezt nem vállalta. – Gondolkodtam rajta, de jelenleg ez nekem nagyjából 30–40 millió forintba kerülne, ami messze meghaladja lehetőségeimet. Ráadásul nem mennék többet, mint a mostani, lényegesen olcsóbb, de az élményt tekintve semmivel sem rosszabb konstrukcióban. Már azt élvezem, amikor elindulunk valamelyik pályára, nem beszélve a versenyről, ami teljesen kikapcsol nálam minden egyebet, munkát, gondot. Amikor megfogom a kormányt, rálépek a gázpedálra, szinte teljesen megszűnik a külvilág – fogalmazott László.

Adrienn ezt azzal egészítette ki, hogy ő rettenetesen izgul a rajt előtt, de ettől függetlenül ugyanúgy szereti, élvezi a ralikrosszt, ami egy kis időre kikapcsolja a hétköznapok egyhangú forgatagából. Aztán azt is elárulja, hogy Lászlóval már gyermekkoruk óta ismerik egymást. A tapolcai Bárdos Lajos Általános Iskolába jártak, s már akkor szimpatizáltak egymással, sőt, felsősként már a szerelem is kibontakozóban volt köztük. Később, felnőttként találtak egymásra úgy, hogy abból már házasság lett, és született két gyermek: Zalán és húga, Janka. Ők jelenleg szintén a Bárdos Lajos Általános Iskolában tanulnak, a fiú a focis osztályba, a kislány a zeneibe jár. Mindketten imádják az autósportot, Zalán már versenyez, Janka pedig készül rá. Vannak szép, elismerésre méltó eredményeik, de számukra a ralikrossz nem csak erről szól. A közös érdeklődés miatt együtt vannak, és ez a legfontosabb.