Itt a titokzatos madár - Megpillantása nehéz, szerencse kell hozzá

Persze ebben az időszakban még akár átvonuló madarak is akadhatnak, de akár költeni is itt maradhat. Bár sajnos a tendencia nem ez, hiszen egyre szárazabbak a nyarak, a haris pedig a vizenyős réteket kedveli, ahol bőven akad számára táplálék.

Tudományos, latin nevét éles, „kreksz-kreksz” hangja alapján kapta. Népi elnevezése, a kétkés – amely Baranya megyében még napjainkban is használatos – szintén a hangjából származik. Megpillantása a rendkívül rejtett életmódja miatt nagyon nehéz, szerencse kell hozzá. A költőterület elfoglalásakor intenzíven szólnak, a költés idején ez alábbhagy.

Az európai költőállományok drasztikus csökkenését figyelhetjük meg napjainkban. Régebben hazánk területén is sokkal gyakoribb költőfajnak számított. A sérülékeny madarak kategóriájába tartozik. Fontos szerep jut hazánknak a számára alkalmas élőhelyek megőrzésében. Korábban vadászható faj volt, ma szigorú védelem alatt áll.

A magyarországi költőállománya drasztikusan csökkent a kézi kaszálás elmaradásával, az intenzív gépi kaszálás megjelenésekor. A korábbi aszályos esztendők tovább csökkentették a hazai populációt. Jellemzően az üde, nedves, magas füvű rétek költőmadara, valamint a magas sásos mocsárréteknek, amely rekettyefűzzel, facsoportokkal tagolt. Ezen speciális élőhelyek sajnos egyre inkább eltűnőben vannak országszerte.

Évente csak egyszer költenek a párok. A fészket a tojó építi. Gödröt kapar, majd ebbe rakja viszonylag magas, száraz növényi részekből álló, 15 centiméter átmérőjű fészkét. Csak a tojó kotlik. Tápláléka csigákból, pókokból, bogarakból, szitakötőkből, gilisztákból, hangyákból tevődik össze. Szeptember közepén vonul el hazánkból, a telet Kelet-Afrikában tölti. Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500 000 forint.