Fiókáit neveli az erdő fantomja

Az erdő fantomjának nevezik, hiszen csak kivételes esetben pillantható meg. Legtöbbször a szürkületi órákban indul portyázni. A fészkelőhely közelében is rejtetten mozog, legtöbbször féltő hangja árulja el, csak akkor szól, ha közvetlenül a revírjébe lépünk be. 

A héját (Accipiter gentilis) nagyon nehéz észrevenni, mindig rejtve mozog, kivéve nászrepülése idején, illetve mikor az ember lakott héjafészket lel. Ekkor ugyanis jellegzetes riasztóhangját hallatja a tojó, és kisebb méretű fiókák lapulnak meg az amúgy hatalmas ragadozó madár fészkében. Jellemzően erdei utak, nyiladékok mentén rakja meg fészkét, általában örökzöldekre, például hatalmas erdei fenyő tetejére. Mivel nagy testű madár, fontos, hogy jó berepülő hely álljon a rendelkezésére, illetve vadászatai alkalmával is használja a szélesebb erdei nyiladékokat. Négy-öt szürkéskék, egyszínű tojásból álló fészekalja májusra teljes, a kotlási idő 35–38 nap. A kotlás a tojó feladata, a hím pedig hordja számára a zsákmányállatokat. Fiókái viszonylag hosszú ideig, mintegy negyven napig tartózkodnak a fészekben. Vérbeli vadászmadár, amelyet egyik népi elnevezése – tikhordó kánya – is jól reprezentál. Zsákmánylistáján mókus, galamb, szajkó, fácán, harkály, nyúl és más ragadozó madarak fiókái szerepelnek, északi országokban a nyírfajd is. Ha elhibázza a zsákmányt, néha nyomban abbahagyja az üldözést, máskor pedig végkimerülésig követi a kiszemelt áldozatát.

Idehaza költőállománya rejtett életmódja miatt csak nehezen becsülhető. A terepen  töltött napok és naplóim alapján mindenképpen kevesebbet észlelem a fajt költési időben és télen is, mint húsz esztendővel ezelőtt. A költőhelyekhez ragaszkodnak, azokat éveken át használják. A párok egész évben tartják revírjüket, állandó madár. A héja védett madárfaj, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.