Egy középkori templom csonka tornya Csopakon

Rómer Flóris régészeti szakmunkájában rögzítette, hogy Csopak templomát 1266-ban szentelték fel: „A csopaki kicsi templom, hajdan a rom. katholikus parochia, sz. István királynak van szentelve; keletelt, szentélye egyenes záradéka, de tornya a szentély keleti oldalához van építve, mig a sekrestye az északi oldalon áll. A bejárás itt nyugatról van alkalmazva, csúcsíves, 4′ 8″ széles, 1′ magas; anyaga vörös homokkő. Szupoknak írva a tihanyi apátság birtokai közt már 1266-ban felemlíttetik IV. Kelemen pápa bullájában”

Csopak területe a leírásokban királyi birtokként, majd a veszprémi egyház részeként szerepelt, első írásos említése 1277-ből származik. A szőlőművelés már évszázadokkal ezelőtt is meghatározta a település arculatát, lakói nagy részét a szőlőművesek tették ki. A középkori templomot a 19. század második harmadában lebontották, s csak a tornya maradt meg. Ezt megelőzően számos csapás érte: egykoron a protestánsok foglalták el a katolikusoktól, máskor egy villámcsapás miatt leégett a tetőszerkezete, majd a nagy esőzés következtében a Séd vize árasztotta el. Mindezek miatt döntöttek 1882-ben a bontás mellett, s így vált örök mementóvá a megmaradt Csonkatorony. A csopaki katolikusok ezt követően Paloznakra jártak misére. Az új templomra már 1948-ban megindult a gyűjtés, de a kommunizmus évei nem kedveztek a templomépítésnek, így az épületet csak 1961-től kezdték el kivitelezni. Ebben az évben kerültek át a Csonkatorony harangjai is az új templomba.

A torony megmaradt önmagában, szimbólumként: 1977-től 1990-ig helytörténeti kiállításnak adott helyet. 1977-ben Csopak fennállásának 700. évét ünnepelve Bencze László festőművész a Csonkatoronyra egy speciális technikával a vakolatba karcolta a Csopaki Hegyközség 1754-es pecsétjének rajzát. A műemlék épület szomszédságában áll az 1931-ben az I. világháború csopaki halottainak tiszteletére állított Hősök keresztje. S szintén itt található az egykori veszprémi káptalan intézőjének lakása, amely később erdészházként és Dobó-étteremként üzemelt.

A csopaki Csonkatorony és környéke ma is a település fontos pontja: rendezvények, társas események zajlanak itt, központi helyszín a csopakiak életében. 60 év után 2017-ben pedig újra megszólalhattak a torony harangjai is. 2017 adventjén szentelték fel a közadakozásból, Gombos Miklós őrbottányi harangöntő mester jóvoltából készült harangokat. Az összeg egy részét a csopaki művésztelep alkotásainak elárverezett darabjai képezték, a másik felét pedig Csopak testvérvárosának, Myslenice adományának köszönheti a balatoni település.

Napjainkban ebből a nemes, országhatárokon átívelő és helyi összefogásból létrejött harangok adnak hírt egy közel 1000 esztendős múltú szakrális helyszín jelenlétéről, közösségi helyszínként való továbbéléséről.

Kovács Emőke