2024.06.11. 11:00
Balatoni május elsejék egykoron
A mai fiataloknak már csak a történelemkönyvekből ismert fogalom a szocialista május 1 elsejék, a majálisok világa. A pártállami időszakban a Balaton vidékén is nagy felvonulásokat és „ünnepélyeket” tartottak, sörrel, virslivel.
Forrás: pixabay.com
De mi is ennek az egykoron elhíresült eseménynek a történelmi gyökere? Amikor Kossuth Lajos fia, Kossuth Ferenc végigsétált az Andrássy úton 1905. május 1-jén, igencsak elkerekedett a szeme: háromezer munkásnő egyforma piros zubbonyban és fekete szoknyában vonult, egészen a városligeti kisvendéglőkig. Szlogenjük – optimista módon – így hangzott: "Szebb majd a jövő!" Magyarországon ebben az időszakban jelent meg a szocializmus eszméje, olyan emberbarát, segítő szándékú elvekkel, mint az elesettek támogatása, a 8 órás munkaidő bevezetése, az általános szavazati jog bevezetése. Ekkoriban május 1-je még nem számított piros betűs ünnepnek és a felvonulások sem számítottak szokványosnak. A május 1-jéken eredetileg az 1886. május eleji chicago-i munkástüntetésen kitört zavargás áldozataira emlékeztek.
Magyarországon május elsejéből kirakatünnepet – 1946-tól – a kommunista totális rendszer "csinált", kétnaposra nyújtva azt. És beletöltve mindent, ami a rendszer külcsínyéhez és a politikai kurzushoz tartozott. Nemhiába lett később minden szatíra elkerülhetetlen alapeleme a május 1-jei ünnepség. Az 1950-es évek május 1-jéi felvonulásokkal, feszesen megtervezett ünnepléssel zajlottak. Siófokon 1956. május 1-jén a következőképpen: „már a kora reggeli órákban gyülekeztek a zenés ébresztő után a dolgozók és mintegy 3500 fő vett részt a színpompás felvonuláson. Különösen kiemelkedő volt az Ásványolajvezeték Vállalat dolgozóinak felvonulása, akik a dekorációban is sok új ötlettel gazdagították a felvonulás képét. Szép volt még a Balatoni Halászati Vállalat felvonulása. (…) Délután változatos sportműsor és kultúrműsor szórakoztatta a siófoki dolgozókat. Este az utcabálon táncolt öreg és fiatal. A délutáni sport és kultúrműsoron, valamint az esti utcabálon közel 3000 fő vett részt.”
Az 1960-as, 1970-es években a Balaton parti településeken minden évben felvonultak a vállalatok, állami gazdaságok, üzemek dolgozói, a postásokkal, vasutasokkal, intézményi dolgozókkal egyetemben. A felvonulásokon az úttörők, munkásőrök is részt vettek, délután általában sport- vagy kulturális esemény zárta a programokat. Tartottak ilyenkor úttörőolimpiákat, labdarúgómérkőzéséket és a kitüntetések átadása is ekkor zajlott. Szántódpusztán lovas- és díjhajtó-bemutatót, fogathajtó akadályversenyeket rendeztek, Keszthelyen pedig rendszeresen ekkor kezdődtek a helikoni ünnepségek.
Bár ezekben a napokban nem mindig volt ideális az időjárás, olykor fürdeni is lehetett már a Balatonban. Mindenesetre a tavi viharjelzést május elsejével indították. Országosan ugyan a strandok kinyitottak ezen a napon, de a balatoni szezon inkább május közepével, valamint a pünkösd utáni időszakban kezdődött. A nagyobb balaton-parti szállodák nyitása viszont május 1-jén történt meg. Ezekben a napokban rendszeresen utaztattak a Balaton partjára külföldi diákokat vagy delegációkat. 1964. május 1-jén történt, hogy „a SZOT vendégeként hazánkba érkezett külföldi vendégek szombaton kirándultak a Balaton vidékére. A harminc ország több mint hatvan képviselője meglátogatta a SZOT balatonfüredi szanatóriumát, valamint néhány üdülőjét és megtekintette az északi part több idegenforgalmi nevezetességét.”
Ahogy országosan, e vidéken is, egészen 1989-ig zajlottak a kötelező május 1-jei ünnepségek, de a balatoniak általában május elejével már elkezdtek készülni a tavi szezonra is, amikor nem csak a keleti tömbből, hanem a nyugati országokból, elsősorban az NSZK-ból megérkeztek a jól fizető vendégek, akik sokszor, egy nyár erejéig feledtették a vasfüggöny mögötti lét nehézségeit.
Május 1-je napjainkban is piros betűs ünnep, bár a kötelező rendezvények megszűntek, de érdemes nem csak a munka ünnepére emlékezni ezen a napon, hanem arra is, hogy 1955 óta ez a nap katolikus ünnep is, Munkás Szent József – az ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsókészítők, kádárok, tímárok védőszentjének – emléknapja. A Balaton vidékén találhatunk Szent József tiszteletére szentelt imahelyet, amely 1981-ben készült el, Révfülöpön, Török Ferenc Ybl- és Kossuth-díjas építész tervei alapján. A tájba illeszkedő, almádi vöröskőből emelt nemrégiben felújított templomban rendszeresen tartanak komolyzenei koncerteket is.
A balatoni május elsejék világa ma már csak történelem, de a tónál járva ezekben a napokban láthatjuk a természet ébredését, az előszezon készületeit, a nyiladozó Balaton sokszínű arcát.
Kovács Emőke