Veszprémben sem a hulladékgyűjtő manó viszi el a szemetet

– Veszprém és környékének szelektív hulladékát ide hordják be, ahol elemeire bontjuk – mutat körbe Czaun János, aki elárulja, kiszedik belőle kollégái a fémet, a műanyagot, az üveget, a papírt. – Műanyagból nyilván sokkal több frakciót, így a PET-et külön, színekre lebontva válogatjuk, csakúgy, mint az italosflakonokat. Ezeket mind-mind külön bálázzuk, azért is, hogy anyagában hasznosítható legyen, majd értékesítjük – mondja az ügyvezető.

Körülbelül negyvenen dolgoznak itt, két műszakban, minden nap hétfőtől péntekig. Percekkel később hatalmas „hulladékkockákat” fedezünk fel. Czaun János szerint most kevés van belőle, jóval több szokott lenni.

– Örülök, ha kevés van, mert ez azt jelenti, hogy már feldolgozás alatt vannak. Az egymásra tornyosuló bálák látványosak, itt még a gyerekek is előszeretettel szelfizgetnek – mondja.

Hogy milyen gyerekek? Erről később. Addig az ügyvezető arról beszél, hogy tizenöt éve még nem volt egy szelektívhulladék-gyűjtő sziget sem Veszprémben. Jelenleg 98 a számuk. Tizenöt éve nem volt a szelektív szemétért házhoz menő szolgáltatás sem, most az összes családi házhoz elmennek. És az is igaz, hogy másfél évtizede nem volt ilyen szinten feldolgozva a szelektív hulladék.

A hulladékgyűjtő udvar ingyen fogadja a hulladékokat. Tizenöt esztendeje az emberek természetesnek vették, hogy kirakják a hulladékot és valaki elviszi. A hulladékgyűjtő manó, vagy valami hasonló – mutat rá a tényekre viccesen.

– Sajnos ez a szemlélet sokakban még most se változott, azt hiszik, hogyha most kirakják, ugyanúgy működik, jön a manó és elviszi. A mi szolgáltatásunk alapjaiban változott, ám az emberek egy részének a fejében is egyfajta változás kellene. Jó irányba haladunk, de kicsit lassabban követi az emberek gondolkodása a változást, mint ahogy a mi szolgáltatásunk ezt lekövette – folytatja az ügyvezető.

Azt mondja, tudomásul kellene venni, ha egy kanapét a kommunális hulladékgyűjtő mellé leraknak, az nekik óriási probléma, és komoly pénzbe kerül az elszállítása. Ám ha behozzák a hulladékudvarba, az ingyen van, és a természetes hulladékáramba csatlakozik a szemét.

– Tudomásul kellene venni, hogyha megveszünk valamit, mondjuk egy tévét, akkor felelősségünk van a csomagolásért is – mondja Czaun János. – Az nem megoldás, ha kitesszük a kommunális kuka mellé. Ez igaz persze a tévére is. Ha elromlott, tönkrement, akkor megint csak nem a "kuka manókra" kell számítani, hanem meg kell keresni azt az irányt, ahova azt berakhatjuk, és adott esetben egy új tévé készülhet belőle. Mindezt Veszprém ingyen nyújtja, benne van a kommunális szolgáltatás díjában.

Szóval a fentebb említett gyerekek. Czaun János meséli, hogy mennek iskolákba előadásokat tartani, és ide is jönnek gyerekek, csoportok, osztályok látogatóba.

– A gyerekek komolyan érdeklődnek a munkánk iránt – mondja az ügyvezető, aki hozzáteszi, van nyílt napjuk is minden szeptember utolsó hétvégéjén. A legjobbak a kukásautóba is beülhetnek, azzal is mennek együtt egy kört. – A gyerekekben van a remény – mondja búcsúzóul.