Balatoni szépségek

Szépségkörutunkat érdemes a keszthelyi születésű Simon Böskével kezdeni, akinek pályafutása 1925-ben indult el, amikor megválasztották a Keszthelyi Korzó Szépévé, majd a Siófokon megrendezett Balaton Tündére címet is elnyerte. 1929-ben első lett a Miss Magyarország versenyen, így 19 esztendősen már ott állt 1929. február 8-án 16 nemzet lányai között, a párizsi Miss Európa megmérettetésen képviselve hazánkat. Minden várakozás ellenére, hiszen a trianoni békediktátum által sújtott országban gondolni sem mertek arra, hogy magyar lány nyerhet Franciaországban, Böske mégis első lett. Gratulált neki a francia köztársasági elnök, a monacói fejedelem és több diplomata. Nagy győzelmi mámor várta Budapesten: minden rádió az ő nevét harsogta. Miss Európa a külföldi rendezvényeken, bálokon való részvétele után, március 13-án megérkezett Budapestre. 

A Keleti pályaudvaron ünneplők százai várták. Majd az ünnepeltet a Gellért Szállóba vitték, ahol bált rendeztek tiszteletére. Böske holtfáradtan érkezett meg 1929. március 24-én a balatonszentgyörgyi állomásra, ahol édesanyjával együtt kocsiba szállt, és szülővárosába utazott. A város diadalittasan köszöntette. Hamarosan fény derült arra is, hogy az ajándékba kapott ruhaköltemények és az automobil nem életre szóló javak. Végül a párizsi hotelszámlát is kifizettették velük. Ezután a szépségipartól érkező ajánlatokat sorra visszautasította. Végül a civil életet választotta. 1930-ban férjhez ment egy híres divatárucég, a fővárosi Brammer Divatház tulajdonosának fiához, Pálhoz. Esküvőjén fotósok hada kísérte. Földig érő, uszályos, nehéz fehér ruhát viselt, fehér selyemcipővel, nagy fehér kalappal. Korabeli levelezőlapon örökítették meg az ifjú párt. Ám a boldogtalan házasság sajnos nem sokáig tartott, hamarosan elváltak. Másodszor is férjhez ment, Jób Dánielhez, a Vígszínház igazgatójához, akivel sikeresen túlélték a holokausztot. Ám Böske egészségi állapota egyre rosszabb lett. Ezt követően családjával visszavonultan élt 1970-ben bekövetkezett haláláig.

Simon Böske egy balatoni szépségversenyen tűnt fel, ugyanis nyaranta hagyománnyá váltak a különböző megmérettetések. Az egyik leghíresebb a Színházi Élet által hirdetett Balaton Tündére választás volt 1925-ben és 1931-ben. Az 1931-ben megrendezett eseményen már sokan neveztek, a neves zsűri – melynek tagja volt a szépségkirálynő, Tasnádi Fekete Mária is – Neuländer Sárit, Szolnok szépét találta a legszebbnek. Udvarhölgyei lettek: Faragó Panni (Siófok), Bordy Bella (Debrecen), Szilvássy Lilly (Balatonlelle), Klózik Ilonka (Balatonboglár). Neuländer Sárit később Némethy Sáriként magyar filmek kisebb szerepeiben láthatta a közönség.

A korabeli szépségkirálynő-választások nagyban hasonlítottak a napjainkban zajló versenyekhez, de a korszak egyik kezdeményezése egy sajátos felvetés volt. 1931-ben az a hír jelent meg, hogy a Miss Magyarország nyertese Balatonlidón – mai Széplak, Siófok része – 150 négyszögöles telket kap, házzal együtt a Színházi Élettől ajándékba. Utcát is kialakítottak erre a célra, a „legszebb magyar nők” utcáját Hungáriának nevezték el. Az ötlet nagyon hangzatos volt, de a megvalósulás meghiúsult. Ennek ellenére az utcanév maradt, és a sors fintora, hogy éppen ebben az utcában húzta meg magát az 1950-es években Claire Kenneth – később világhírűvé váló – írónő, aki a kitelepítésből szabadulva, a kommunista diktatúra árnyékában a Hungária utcában talált menedéket magának. Claire Kenneth, azaz Kende Klára egyébként a két háború között az Almádi szépe választás első helyezettje lett.

Mondhatnánk, nincs új a nap alatt! Az egykori balatoni szépségkirálynő-választások is nagy érdeklődés mellett, dekoratív, fiatal lányok felvonulásával, bemutatóival, a sajtó kíváncsi tekintetével övezve zajlottak a 20. század első felében is.

Kovács Emőke