Az erdő fantomja, a tikhordó kánya

A héját nagyon nehéz észrevenni, mindig rejtve mozog, kivéve nászrepülésük idején, illetve amikor az ember lakott héjafészket lel. Ekkor ugyanis jellegzetes riasztó hangját hallatja a tojó, mikor a fiókák lapulnak meg az amúgy ha- talmas méretű ragadozómadár-fészekben.

Egy fontos bélyeg, ha az ember héjafészket talál, hogy azt madarunk zöld leveles ágakkal díszíti, gyakran fenyőfaágakkal. Jellemzően erdei utak, nyiladékok mentén rakja meg fészkét, általában örökzöldekre, például hatalmas erdei fenyők tetejére. Mivel a héja nagy testű madár, fontos, hogy jó berepülőhely álljon a rendelkezésére, illetve vadászatai alkalmával is használja a szélesebb erdei nyiladékokat. 

Négy-öt darab szürkéskék, egyszínű tojásból álló fészekalja májusra teljes, a kotlási idő 35-38 nap. A kotlás a tojó feladata, addig a hím hordja számára a zsákmányállatokat. Fiókái viszonylag hosszú ideig, negyven napig tartózkodnak a fészekben. 

Vérbeli vadászmadár, amelyet egyik népi elnevezése is jól reprezentál: tikhordó kánya. Zsákmánylistáján a mókus, galambok, szajkó, fácán, harkályok, nyulak és más ragadozó madarak fiókái szerepelnek, északi országokban a nyírfajd is. Ha elhibázza a zsákmányt, néha nyomban abbahagyja az üldözést, máskor pedig végkimerülésig követi a kiszemelt áldozatát. 

Idehaza költőállománya rejtett életmódja miatt csak nehezen becsülhető. A terepen töltött napok, és naplóim alapján mindenképpen kevesebbet észlelem a fajt költési időben és télen is, mint azt húsz esztendővel ezelőtt. 

A költőhelyekhez ragaszkodnak, azokat éveken át használják. A párok egész évben tartják revírjüket, állandó madár. Védett madár- faj, a természetvédelmi értéke 50 000 forint.