Sok szolgáltatást kapunk a kis szorgosoktól, viszonozhatjuk virágokkal

Tobozból méhecskét, műanyag palackba egyszerű összetevőkből, tobozzal, náddal és fa felhasználásával rovarhotelt készítettek a diákok a beporzók napja alkalmából az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumában. A Borzavár-Porvai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskolából érkező csoport Kutasi Csaba entomológustól megtudta, hogy beporzás nélkül nincs termés, nincs mag, nem lenne mit ennünk. S ezt a feladatot, a pollen áthordását az egyik virágról, a másik bibéjére, a növénymegtermékenyítést jórészt a rovarok végzik. A termesztett növények háromnegyedénél. Másoknál a szél, a víz segít ebben, a trópusokon a denevérek, a kolibri. Nálunk főleg a háziméh, továbbá a hártyásszárnyúak, a zengőlégy, a lepkék, a bogarak. Az utóbbi években fajgazdagságuk és számuk drámaian csökkent, kevesebb döngicsél belőlük, kevesebbet fog meg szélvédőnk. A vadméheknek is tömegei tűntek el, ez a táplálkozási láncot közvetlenül érinti, a madaraknak kevesebb a betevőjük. Az ok az élőhelyek változása, megfogyatkozása, az urbanizáció, a növényvédő szerek használata, amire még ráfejel a klímaváltozás. 

Sok szolgáltatást kapunk a méhektől, sok milliárdra becsülhető csak a beporzással végzett munkájuk értéke, ha forintosítani akarnánk. Nem kellene oda eljutni, amivel Kínában már próbálkoznak: emberek kézzel, kis ecsettel végzik a virágról virágra pollenhordást, és apró – nem olcsó – drónokat vetnek be erre. Inkább viszonozhatnánk a méhek szorgosságát például azzal, hogy virágokat ültetünk, városokban akár talpalatnyi helyekre, utak mellé. Azzal szintén, ha kertünkben, udvarunkon nem nyírjuk a füvet, főleg nem túl gyakran és túl rövidre. Akár a meghagyott vadvirágfolt mellé kiírhatjuk: "Bocsánat, de ez nem rendetlenség, itt épp etetés zajlik." Sajnos az, amit szép udvarnak tartanak sokan a rövid gyeppel, a természetvédelemmel ellentétes hatású. A rovarbarát kertben van cserje, kis víz, fák, vadon hagyott terület, korhadó faanyag is. A poszméh nőstényei miatt pedig ne szedjük össze mind a lehullott leveleket, a növényi törmeléket se mind takarítsuk el, mert azok alatt telelnek ezek a kis királynők. Ez a túlélésük záloga. 

Március 10-ét is a méhek védelmében nevezték ki a beporzók napjává. Ebből az alkalomból a zirci múzeumpedagógiai foglalkozáson a diákok kezükbe foghatták a darázs fészkének darabját, megnézhették, hogy kis kémcsőhöz hasonlító üvegekben, a sárdarabbal lefedett hotelszobákban hogyan figyelik a tudósok a méhpanziót használók szaporodását. Például a szabóméh, amelyik a rózsa levelét szabályos kör alakúra rágja, behordja ezekre a helyekre utódainak az élelmet, belepetézik, lezárja a bölcsőt, aztán majd a lárvából kifejlődő rovar kirágja magát és kirepül. Persze, ha van virág elegendő, akkor a lárváknak levélből is tud bölcsőt sodorni, azt beleteszi akár muskátliba.