2023.02.05. 09:00
Kalandozás Észak Velencéjében
Bevallom, annyi jobb főcímet lehetne adni egy stockholmi útibeszámolónak, de én – bár Szentpétervárt is nevezik így – mégis ezt választottam. Az ok egyszerű: a Balti-tenger és a Mälaren-tó találkozásánál épült Stockholmnak csupán a belvárosa 14 szigeten terül el, melyeket negyven (!) híd köt össze.
Fotó: Benkő Péter
A skandináv világváros a vizeknek, a hajózásnak köszönheti fekvését, lenyűgöző panorámáját, s ez még a viking kor hagyatéka, de a város mai arca a XIII. századra, Briger Jarl régens idejére vezethető vissza. Ő rendelte el a település stratégiai megerősítését, nem titkolt szándékkal kereskedelmének fellendítését. S nem kevés sikerrel! Ezért a főcím.
Hasznos információk
Egy magyar számára az első kérdés: hogy jutok ki? Nagyon egyszerűen, alig több mint két óra alatt, repülővel. Utazhatunk vonattal is, de jóval hosszabb, körülményesebb. A jegy- és szállásfoglalásnál legyen a kulcsszó a „jó előre”. Sok pénzt spórolunk.
Amikor először jártam a svéd fővárosban, elsőre magukat a svédeket hiányoltam. Reptértől a hotelig csupa-csupa, láthatóan külföldről érkezett ember dolgozott, azonban egy valamiben megegyeztek: az angolt tökéletesen értették és beszélték. Nem kell tehát az ország anyanyelvét használni, hogy megértessük magunkat, hiszen a svédek gyerekkoruk óta kötelezően tanulják az angolt, így a világnyelv magabiztos használatával otthonosan mozoghatunk náluk. Bár, ha svédül szólalunk meg csak pár szó erejéig – azt igen értékelik, ekkor nyílnak meg a zárkózottnak ismert svédek! Érdekes, hogy csak a szállodai német asztalszomszédaimmal nem sikerült társalognom – ők nem beszéltek angolul, én nem tudok németül...
A szállodát említve javaslom a félpanziót, hogy reggelente, mielőtt belevetjük magunkat a városnézésbe, korlátlanul feltöltekezhessünk a szükséges kalóriamennyiséggel. A svédasztal itt szó szerint az, nagyon bőséges és kifogástalan, széles választékkal, korlátlan fogyasztással. Magunkkal vinni azonban semmit nem illik a szálloda étterméből!
Stockholm egy teljes hét
A svéd főváros fejlődése kapcsán érdemes Gustav Vasa nevét említeni, ő építtette a Három Korona (Tre Kronor) kastélyt, későbbi reneszánsz palotát, melynek neve ma is szimbólum, a koronákat pedig megtaláljuk a városháza tornyának tetején. A város első építésze pedig Nicodemus Tessin volt, az ő nevéhez köthető a Királyi Palota és a Lovagok Háza. De az igazi turistacsalogató az Óváros, a Gamla Stan, ahol mintha a középkorban éreznénk magunkat szűk sikátorokon, kanyargós, macskaköves utcákon, égbe nyúló templomtornyok között bolyongva. Előbb-utóbb eljutunk a Nagy térre (Stortorget), mely Stockholm legismertebb arca. Nyüzsgő élet zajlik itt reggeltől estig, a világ bármely tájáról érkezett emberrel találkozhatunk. Mint ahogy mindig látni művészeket, konkrétan festőket a téren – hiszen téma akad, a műemlék háttér pedig lenyűgöző.
Város a múltban, város a jelenben A rengeteg emlék nyújtotta élmény mellett Stockholm mai arcát sem rejtegeti. Norrmalm városrész a modern időket képviseli üvegpalotáival, felhőkarcolóival. A hivatalokat, nagykövetségeket pedig az elegáns Östermalmban találjuk. Szólni kell még a városházáról, ennek impozáns épületét a központi pályaudvarról (Central Station) közelíthetjük meg. Szimbólum, akár a Stortorget. Homlokzatának tégláit kézzel készítették, tornyát az említett három korona díszíti. Lenyűgöző! Legszebb látványt a Riddarholmenről (nemesek, lovagok szigete) nyújtja a Centralbron (központi híd) mellől. Itt húzódik az északi vasúti híd is, melyen Svédország délre tartó nemzetközi vonatai robognak. Levezetésként pedig – a szállodába sétálva – menjünk a belvároson át, s nézzük meg, akadt-e horogra ma valami. Merthogy Stockholm központjában a part menti helyek egyben – horgászparadicsomok. |
Innen több lehetőség nyílik a szűk utcák egyikén lejutni a Skeppsbronra, sokszintes rakparti épületeket csodálni. Na meg a hajókat az út túloldalán. Az egyik étteremhajó, a másik sétahajó, s állandó járatokkal könnyedén eljutunk – például a múzeumszigetekre. Közel fekszenek Gamla Stanhoz, északabbra a Blasieholmen a Nemzeti Szépművészti Múzeummal, délebbre a Skeppsholmen a Modern Művészetek Múzeumával hívogat.
Kimentették a mélyből, hogy lássa az utókor Külön kell szólni a Vasa Múzeumról, mely azt a XVII. századi hadihajót mutatja be, melyet II. Gusztáv Adolf király rendelt meg 1625-ben. Azonban a pompásan felszerelt, díszes hajó indulása után felborult és elsüllyedt, ám 1956-tól elkezdték kiemelését, restaurálását. Hatalmas élmény látni a Vasát, pláne a gyerekeknek! |
Kissé keletebbre a Djurgården szigetén igazi csemegék várnak, itt tekinthető meg a Nordiska Museet (Északi Múzeum), mely a svédek életét mutatja be a középkortól napjainkig. Nem messze innen leljük a legendás skandináv zenekar gyűjteményének otthont adó ABBA Múzeumot, illetve a skanzent (Skansen), a világ legelső ilyen szabadtéri bemutatóját. S akkor már a Természetrajzi Múzeumot se hagyjuk ki, hogy az északi állatokkal is megismerkedjünk. A svéd természetkedvelő nép!
