2022.12.26. 13:00
Hetven év alatt több mint egy fokot emelkedett az éves átlaghőmérséklet Veszprém megyében
A klímakutatóktól származó tények segítenek helyre tenni a globális felmelegedéssel és annak hatásával kapcsolatos általános tévhiteket. Érdemes utána olvasnunk, mi történik az éghajlatunkkal.
Az éghajlattudománnyal foglalkozó tudósok legalább 97%-a egyetért abban, hogy a globális felmelegedés okozója az emberiség.
A publikációkkal rendelkező klímatudományi szakértők legalább 97%-a egyetért abban, hogy a globális felmelegedés valódi, és az emberiség az okozója.
A mítosz, miszerint a tudósok nem értenek egyet a klímaváltozással kapcsolatban, részben félrevezető petíciók eredménye, amelyek nem képviselik pontosan a klímatudományi közösséget. Az ilyen nyílt petíciók mögött jellemzően nem tudósok, illetve más, nem kapcsolódó területen tevékenykedő tudósok állnak. A Föld klímáját tanulmányozó és ezzel kapcsolatban kutatásokat végző és publikáló tudósok körében elsöprő az egyetértés, hogy ember által okozott globális felmelegedés zajlik.
A napjainkban tapasztalható szárazságok és erdőtüzek súlyossága az éghajlatváltozásra vezethető vissza.
Az emelkedő hőmérséklet miatt a víz gyorsabban párolog el a szárazföldről, ami gyakoribb és intenzívebb hőhullámokat, aszályokat és erdőtüzeket okot. A tudósok az elmúlt 50 évre vonatkozóan az egész világon az események súlyosságának fokozódását mérték.
Gyakori mítosz, hogy az aszályokat és az erdőtüzeket nem a klímaváltozás okozza, mert ezek természetesen fordulnak elő az éves száraz időszakokban. Kutatások azonban megállapították, hogy a klímaváltozás felerősíti ezeket az eseményeket. Bár az aszályok és az erdőtüzek valóban szezonális jellegűek, a mítosz figyelmen kívül hagyja, hogy a globális felmelegedés hosszabb és melegebb száraz időszakokat okoz. Ezek a tényezők súlyosabb aszályokhoz és hőhullámokhoz, valamint gyakoribb, nagyobb pusztítást végző tüzekhez járulnak hozzá.
A tudósok által az éghajlati mintázatokra vonatkozó előrejelzéseknél alkalmazott módszerek igazoltan megbízhatóak.
Az éghajlati modellek – ezek számítógépes eszközök, amelyek használatával előrejelzéseket készítenek az éghajlat és az időjárás potenciális jövőbeli alakulásáról – pontosan megjósolták a klímaváltozás számos különféle mintázatát. Ezek közé tartozik az a jóslat is, hogy a légkör növekvő karbonszennyezettsége az egész bolygón a hőmérséklet növekedéséhez fog vezetni, hogy az Északi-sarkon gyorsabb lesz a felmelegedés a világ többi részéhez képest, és hogy a légkör felső rétegei lehűlnek, miközben lejjebb melegedés következik be. Mindezeket a változásokat megjósolták az éghajlati modellek.
Az a mítosz, miszerint az éghajlati modellek nem megbízhatóak, téves módon azt tételezi fel, hogy azok találgatásokra és feltételezésekre épülnek. Valójában azonban a fizikai törvényszerűségeken alapulnak, és pontosságuk igazolt. A tudósok megbíznak azokban a modellekben, amelyek alapján képet kapunk a klímaváltozásról, és hogy milyen módon szállhatunk vele szembe.
Mit jelent a globális felszínközeli átlaghőmérséklet emelkedésének korlátozása 1,5 °C-nál?
A megfigyelőállomásokon a hónap minden egyes napján kiszámolják a napi középhőmérsékletet. Ezek összegét elosztják a hónap napjainak számával, és megkapják a havi középhőmérsékletet. A havi középhőmérsékletek átlaga pedig az évi középhőmérséklet.
Az IPCC 1,5 °C-os jelentése ismerteti, milyen következményekkel járna, ha 1,5 °C-al emelkedne a globális felszínközeli átlaghőmérséklet az ipari forradalom előtti értékhez képest az emberi tevékenységből eredő üvegházhatású-gázkibocsátás miatt. Fontos tudni, hogy jelenleg már 1 °C-os átlagos melegedésnél tartunk és 0,2 °C-os átlagos emelkedés jellemző évtizedenként. Az IPCC különjelentése szerint a jelenlegi tendenciával 2030 és 2052 között a globális felmelegedés értéke eléri a 1,5 °C-t.
Az egyenetlen felmelegedés hatására az éghajlatváltozásból eredő kockázatok is területenként eltérnek. Bár a sarkvidéken és a kontinensek sokszor kevésbé sűrűn lakott belső területein a legmarkánsabb a változás, az éghajlati rendszer egyes területein és részein beállt változás kihat a teljes rendszer működésére. Szeretjük azt hinni, hogy az éghajlatváltozás minket nem veszélyeztet, hiszen nem kell attól aggódnunk, hogy a tenger elönti Magyarországot a közeljövőben. A korábban, már általunk is ajánlott Özönvíz előtt című, éghajlatváltozásról szóló dokumentumfilmben is szó esik arról, hogy számos országban már jó egy évtizede tudatosan küzdenek az éghajlatváltozás hatásaival. Azonban fontos tudni, hogy a Kárpát-medence kifejezetten sérülékeny területnek számít az éghajlatváltozás szempontjából.
Olvass tovább a másfélfok.hu oldalán >>
A globális felmelegedés hatására nem tűnik el a hideg idő.
A hideg idő nem tűnik el a globális felmelegedés hatására, de ritkábbá válik. Gyakori félreértés, hogy mivel továbbra is időnként hidegre fordul az idő, nem melegedik a klíma. Ez tévedés, mivel az időjárás nem ugyanaz, mint az éghajlat. Az időjárás a napi körülményeket jelenti, míg az éghajlat hosszabb időre vonatkozó mintázatokat és trendeket ír le. A tél, a hóviharok és a hidegfrontok ugyanúgy előfordulnak a világ felmelegedése alatt is.
A tengerek szintje 1880 óta átlagosan 20 centiméterrel nőtt.
A globális felmelegedés hatására olvadni kezdett a jég a szárazföldön, és melegebbé váltak az óceánok, ennek hatására az egész bolygón emelkedik a tengerek szintje. Emiatt emberek milliói vannak az áradások és a vagyoni károk nagyobb veszélyének kitéve. A folyamat a mezőgazdasági célra használt földeket, a tiszta víz forrásait, az állatvilág élőhelyeit és olyan alapvető dolgokat is veszélyeztet, mint például az energiaellátás és az internetkábelek.
Az egyik félrevezető érv az, hogy a tengerszint emelkedése nem jelent fenyegetést, mert bizonyos helyeken nem volt olyan nagy az emelkedés, mint máshol. A tenger szintjének emelkedése helyenként eltérő olyan helyi tényezők függvényében, mint például a talaj emelkedése vagy süllyedése. Amikor azonban a tudósok a globális trendeket vizsgálják, világos, hogy általában véve emelkedik a tengerek szintje. Ezt számos mérés mutatja, többek között műholdas felvételek, árapálymérések és áradások alapján.
