Megnéztük, mit dobnak Zircen a szelektív kukákba és melléjük

Megnéztük, mit dobnak a szelektív hulladékgyűjtő szigetek edényeibe Zircen az emberek. Három helyen jártunk: a Fáy András utcában, az Alkotmány utca elején és az itt lévő bolt mögötti parkolóban. Le kell hogy szögezzük: az látszik, hogy nagyrészt a szerepük szerint használják ezeket a kukákat a helyiek. Kisebb hibákat felfedeztünk, ezeket majd később részletezzük, de a jó szándék a többség részéről vitathatatlan. Azonban két helyen nagy mennyiségben olyasmit is felfedeztünk, ami kirívónak számíthat. Ugyanis az se mindegy, hogy pár kólás műanyag palack növeli-e az erdőkben, a tengerekben az óriás szemétszigeteket, de talán még károsabb a veszélyes anyagok nem megfelelő elhelyezése. Nem kívánunk ítéletet alkotni a bakonyi városban tapasztaltakról, s nem tudjuk, mennyire gyakoriak a sajnálatosabb esetek, de támogatjuk a természetet, a közös környezetünket védő megoldásokat, az újrahasznosítást és úgy általában a szemét mértékének a csökkentését. S ha már termeljük azt, akkor legalább oda kerüljön, ahonnan olyan helyre viszik, ahol újra feldolgozzák, ahol újra alapanyag lesz belőle.    

Dugózás és laposra taposás

A kisebb hibákat azért említjük meg, mert könnyű a változtatás e téren, s lehet, hogy csak tájékozatlanságból adódnak, vagy abból, hogy nem mindenki olvassa el alaposan a szelektív gyűjtőedények feliratait.

– Az üvegekről le kellene csavarni a kupakot, anélkül kellene a szelektívbe rakni. A dugó esetében hasonló a megoldás.

– A műanyag palackok kupakját bele lehet dobni a szelektív edényekbe, de vannak ezeknek külön gyűjtők is, s azokból közvetlenül feldolgozásra kerülnek. Még fizetnek is értük, ezt a bevételt pedig sok helyen jótékonyságra, betegek támogatására fordítják.

– Ha nem csak kicsit nyomjuk össze a műanyag flakont, hanem valóban laposra tapossuk, sokkal több fér a kukába. Jóval több.

– Hasonlóképp a kartondobozokat, ezeket a csomagolóanyagokat, például, amelyekben elektromos eszközöket vettünk vagy pizzát kaptunk, szét kell tépni, vágni, össze kell hajtogatni, akkor sokkal, de sokkal több fér el belőlük a kukákban, s kevesebbszer kell azokat üríteni, emiatt jármű mozgásával környezetet szennyezni, s kevesebb energiát kell a hulladékszállításra felhasználni.

– Az italos kartont, a gyümölcslé, a tej dobozát nem a papírok, nem a kartonpapírok mellé kell tenni.

– Az italos fémdobozokat Zircen a Műanyag feliratú edénybe lehet dobni, ez rá is van írva, csak kisebb betűkkel. Ezekkel nem kell terhelni a háztartási vegyes szemétgyűjtőket.

– Az üvegeket nem azzal a nejlonzacskóval együtt kellene a kukába dobni, amibe összegyűjtöttük azokat.

Hungarocell, nem is kevés

Sokkal elszomorítóbb volt az említetteknél, hogy a Fáy utcában méretes nejlonzacskó volt tele hungarocellel, azt csak úgy otthagyták a szelektív edények mellett. Ahogy pár kartondobozt is, bennük hagyva a hungarocellt. Pedig a papírt össze lehetett volna hajtogatni... A hungarocell vagy nikecell tulajdonképpen habosított polisztirol, műanyag, amely csak nagyon-nagyon lassan bomlik le a természetben. Nem való a szelektív kukákba, igaz, hulladékudvarokban sem mindenhol, nem mindig veszik át.

Az Alkotmány utcai bolt mögötti parkolóban a hungarocellt beletömték a papír, a műanyag mellé. S itt aztán volt jó pár festékesvödör. Hol lehetett korábban az a papírkarton polcrendszer, amitől itt váltak meg? – elgondolkodtató. Harsányan, színes reklámja egy ismert csokis cukorkát most a szemét mellett hirdet. Úgy tűnt, nagyobb felújítást vagy lomtalanítás végeztek valahol, esetleg vállalkozói tevékenység mellékterméke a színesen tarka szemétkupac. Ezt vizsgálhatják a hatóságok, akár a szemetet átválogatva, beazonosítva elhelyezőjét, akinek gondoskodnia kellett volna róla.

Fásultan beletörődjünk?

A parkolóban lévő szemétszigetnél azt is láttuk, hogy jött egy már nehezen járó idős asszony, kis táskájából két műanyagflakont vett elő és azokat a helyükre rakta. Ahova, ahogy kell. Alig tudta ugyan a két palackot a kukába tuszkolni, mert arra magasan rátornyoztak három óriási, jól megtömött zsákot. Nem biztos, hogy olyasmi van bennük, ami szelektívbe való – hümmögött a hölgy. Jól megrakták – nyugtázta. Ááá! – mondta és legyintett, ezzel utalva arra, hogy sokaknak felesleges szerinte ilyesmiért szólni, szélmalomharc ezzel foglalkozni. Reméljük, hogy azért nem, de megértjük pesszimizmusát.