Az élelmiszerek közel egyharmada veszendőbe megy

Ehhez kapcsolódva hívja fel a figyelmet az egészséges élelmiszerek fogyasztására és a kiváló minőségű, helyben termelt bio élelmiszerekre az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi). Nemrég láttak napvilágot a kutatóintézet országos, kisparcellás őszibúza fajtateszt kísérleteinek legfrissebb eredményei, amelyek tovább növelhetik a hazai, ökológiai művelésben vetett búzaterületek szántóföldi részarányát, valamint a biobúza lisztből készült termékek jelenlétét a hazai pékségekben és a fogyasztók asztalán - olvashatjuk az agronaplo.hu oldalon. 

Az ÖMKI tájékoztatása szerint, a FAO adatai alapján a globálisan előállított élelmiszerek majdnem egyharmada veszendőbe megy. Megállapításaik szerint ebben a pazarlásban a mezőgazdasági termelőknek, a feldolgozóknak, a kereskedelemnek és a háztartásoknak is komoly szerep jut. Az EU-ban évente mintegy 87,6 millió tonna élelmiszerből válik hulladék, Magyarországon csak a háztartásokban évente körülbelül 600 ezer tonna élelmiszer kerül a szemétbe. A nemzetközi élelmezési szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy az élelmiszertermelés és fogyasztás a jelenlegi működésével nem biztosít mindenki számára hozzáférést elegendő és megfelelő minőségű élelemhez. A növekvő népesség ellátásához az agrárélelmezési rendszerek átalakítására van szükség. Ebben kulcstényező lehet a globális helyett a lokális élelmiszer ellátásra való átállás. Az olyan mindenkit érintő kihívások, mint a klímaváltozás, a természetes élőhelyek csökkenése, a Covid-világjárvány, vagy éppen a közelünkben dúló háború, fokozottan rávilágítanak a biztonságos élelmiszerellátás fontosságára, vagyis a helyben, fenntartható módszerekkel megtermelt, egészséges és elérhető élelmiszerek stratégiai szerepére. Az ÖMKI szerint hazánkban is érezhető a fordulat, amely a kémiai növényvédő szerekre és műtrágyákra alapozott mezőgazdaság irányából egyre inkább az agroökológiai módszereket alkalmazó termelés felé mutat. Ezt hajtja többek között az agrártámogatási rendszer is, amelynek köszönhetően a biogazdálkodásba bevont területek részaránya az elmúlt években dinamikusan emelkedett, elérve 2020-ban a 6,12 százalékos területi részarányt. Ugyanakkor a kémiai növényvédőszerek és szintetikus műtrágyák exponenciális árnövekedése is arra sarkallja a gazdálkodókat, hogy alternatív megoldásokat keressenek. Mindennek, valamint nem utolsó sorban a tudatosabb fogyasztói igények felerősödésének tükrében, egyre több figyelmet kapnak az ökológiai gazdálkodást segítő tudományos kutatások.

- Az ökológiai gazdálkodás lényegesen több mint vegyszermentesség, komoly alternatívát nyújt agrárélelmezési rendszereink átalakításában. A szkeptikusok gyakran hangoztatják, hogy az ökológiai termelés hozama alacsonyabb a kémiai alapú mezőgazdaságénál, ezért a jelenleginél is több agrárterületre lenne szükség ahhoz, hogy mindenkinek jusson élelem. Ez valójában nem így van, hiszen az ökológiai átállással nagyon sok, jelenleg az ipari állattartás takarmányigényét kiszolgáló szántóterület szabadulna fel. E területek élelmiszertermelésre való használata már önmagában ellensúlyozza a terméshozam ökoműveléssel járó csökkenését. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az éhezés legfőbb oka a globális ellátási láncoktól való függőség, az élelmiszer önrendelkezés hiánya. Nem azzal fogjuk fölszámolni az éhséget, hogy még több, szabadalmak által védett, génmódosított, és kémiai inputanyagok használatához kötött növényt termelünk a szegényebb országok földjein, hogy azután a termést eladjuk máshová. A helyi erőforrásokra épülő, a helyben élő lakosságot élelmező, rövidebb ellátási láncokra kell alapozni. Valójában ez lenne az egyik fontos megoldás, vagyis a fenntartható, lokális élelmiszer rendszereket szükséges előnyben részesíteni és erősíteni - hangsúlyozta Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője az élelmezési világnap kapcsán kiadott tájékoztatójában.