Zöld és zöldebb ajándékok - Kell-e egy újabb ruha, ha az használt is?

Hazánkban a használtruhákat árusító boltok a 2008-as válság után lettek népszerűek. A turkálók árai alacsonyak. Ha azokban vásárolunk, az energiával szintén takarékoskodunk, nem kell új ruhákat gyártani. Előállításuk – már az alapanyagaiké is – igencsak környezetterhelő, jelentős szennyezést okoz. A textilkészítéskor gyakran alkalmazott természetes szál a pamut, amit a világ csaknem nyolcvan országában termesztenek rovarirtó vegyszerek és hatalmas vízmennyiség felhasználásával. A ruhák hatvan százaléka pedig szintetikus szálakból áll és a szállítások is nagy mennyiségű károsanyag-kibocsátással járnak. Az anyagok megfestésekor a vegyi anyagokat nem mindig szűrik ki, bekerülhetnek folyókba, óceánokba. A Gardróbom tájékoztatása alapján a kutatások szerint minden ötödik kész ruhadarabot nem sikerül eladni, arról pedig, mi történik ezekkel, hivatalosan nem sok információnk van. Ám a szemétkupacok világszerte nőnek. Ezért előnyös, hogy már digitális applikáció révén otthonról válogathatunk a turik kínálatából, akár advent idején. 

Az elmúlt években megjelent fenntartható karácsony mozgalom valóban támogatandó. Érdemes arra törekedni, hogy kevesebb szemetet termeljünk az ünnepek alatt. Bolhapiacon beszerzett antik könyv, jó állapotú használati tárgy kerülhet a fa alá. Attól sem kell idegenkedni, hogy használt ruhadarabot tegyünk oda becsomagolva. Ennek elfogadtatása jó cél lehet, hiszen mindenképp szükség van a túlfogyasztás hatásainak csökkentésére. Vicces, praktikus és trendi ajándék például a karácsonyi csúnya pulcsi, ami minden évben hatalmas sláger. Rengeteget láthatunk a turkálókban, akárcsak sapka, sál és kesztyű szetteket, meleg szobacsizmákat, szabadba való hótaposókat. Meglepő módon számos bontatlan vagy csak egyszer felpróbált darabokat. Így okosan maradhatunk divatosak.

Laczkó Boglárka veszprémi környezetvédő tapasztalta, hogy a másodkézből való áruk közt még egyáltalán nem használtakat, címkés holmikat találhatunk. Azt is jó tudni szerinte, hogy ezeknek az üzleteknek a termékeit megfelelően fertőtlenítették. Azzal pedig valóban óvjuk a természetet, ha a ruhák élettartamát meghosszabbíthatjuk. Minél tovább használunk egyet-egyet eredeti funkciója szerint, annál jobb. Ha ugyanis kidobjuk és erre a célra való gyűjtőedénybe tesszük, akkor jórészt géprongy lesz belőle vagy energetikai célra kerül a jótékony adományozás mellett. 

– Csak azért, hogy adjunk valamit karácsonyra, nem kell még egy ruhával gyarapítani azoknak a szekrényét, akinek ez a bútora egyébként zsúfolt. Fel kell tennünk magunknak a kérdést: kell-e egy újabb ruha egyáltalán szerettünknek, ha az használt is! Kell annyi, amennyire megszokásból vágynánk? Ha ismerjük a megajándékozni kívánt rokon egyéniségét, szokásait, ízlését, tudjuk, mire vágyik, akkor válogathatunk neki a turkálóban. Személyiségéhez illő kincsre lelhetünk, olyasmire, amit valószínűleg sokáig hord majd. Gondoljunk arra is, ha jó minőségű a ruha anyaga, akkor évekig viselhető, ha természetes anyagból készült, akkor a mosások során nem szennyezi úgy a természetet, mint neylonból kioldódó mikroműanyagok! – mondta el Laczkó Boglárka. Szerinte, ha a barátnőnknek nagyon tetszik a blézerünk, amit már ritkán hordunk, akkor valóban jó ötlet nekiadni, akár karácsonyra. Ha pedig olyasmit kapunk ajándékba, ami nekünk nem tetszik, ne restelljük másnak továbbajándékozni. Szintén hasznosak az anyukák, a települések közösségeiben megszervezett és az ismerősök közötti csereberék.