Ropogós libasült és kiforrott újbor

2021.11.11. 11:30

Számos, a régmúltra visszanyúló hagyomány kapcsolódik Szent Márton napjához

Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik – tartja a mondás. November ­11-hez, Tours-i Szent Márton ünnepnapjához számos népszokás kapcsolódik.

Polgár Bettina

A Márton-napi libafuttatás hagyománya máig fennmaradt Archív fotó: Etyeki Piknik

Szent Márton a Római Birodalom területén, Savariában, a mai Szombathelyen született Krisztus után 316-ban vagy 317-ben. Gyermekként már Ticinumban (a mai Pavia) nevelkedett, majd tizenkét évesen úgy határozott, felveszi a kereszténységet. Szülei azonban ezt nem nézték jó szemmel, apja akaratára tizenöt évesen belépett a hadseregbe, tizenkilenc évesen legionárius lett.

Szent Márton alakja a képzőművészeket is megihlette

Márton 339-ben, huszonkét évesen megkeresztelkedett, 341-ben pedig kilépett a hadseregből. 360-ban már a gal­liai falvak lakóinak térítésével foglalkozott, majd 361-ben Ligugében megalapította az első európai szerzeteskolostort.

A libákat csak később kapcsolták a nevéhez: Mártont 371-ben Tours püspökévé választották, ez alól a legenda szerint úgy próbált meg kibújni, hogy libák közé rejtőzött egy ólban, ám a szárnyasok végül leleplezték a gágogásukkal. Márton Tours harmadik püspöke lett, fontos hittérítő munkát végzett, életét csodák és gyógyulások kísérték. Hivatását egészen haláláig gyakorolta: 397. november 8-án hunyt el. Három nap múlva, november 11-én Tours-ban temették el. Márton kultusza a halála után tovább erősödött.

Mivel Márton napja a karácsonyt megelőző negyven­napos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Novemberben már le lehet vágni a tömött libát, így hagyományos Márton-napi étellé vált a libasült párolt káposztával, hiszen a rigmus is úgy tartotta: aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik. Novemberre éppen kiforrott az újbor, ezzel öblítették le a finom falatokat. Szent Mártont a hagyomány az újbor bírájának is tartotta.

A Márton-napi libafuttatás hagyománya máig fennmaradt Archív fotó: Etyeki Piknik

A régiek úgy vélték, a sült liba mellcsontjából az időjárásra is következtetni lehet: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha azonban hosszú és fehér, akkor havas. A Márton-napi időjárásnak viszont éppen az ellenkezőjére lehet számítani: ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható. Másik megfogalmazásban: Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában