A természet szeretetére tanít a bakonypölöskei porta

Ezt vallja Mészáros József denevérkutató, a Mészi Porta megálmodója és vezetője. A Naplónak nyilatkozva kifejtette, a porta ötlete legalább tíz évre nyúlik vissza.

– Mindig is a szívem vágya volt, hogy bemutassam a falusi életet, illetve foglalkozzak a környezeti neveléssel, a természet megismertetésével. 2017-ben találtam rá Bakonypölöskén a párom, Szabó Csilla egykori nagyszülői házára, és a hatalmas telekkel rendelkező ingatlant „meglátni és megszeretni” alapon meg is vásároltam. 2018-tól pedig körvonalazódott a Mészi Porta kialakítása – tekintett vissza Mészáros József.

Mint mondta, ez a régi sváb ház 1880-ban épült, és azonnal megfogta az eredetisége: még benne volt a régi kemence, a döngölt padló. A telek területe pedig mintegy ötezer négyzetméter. Miután megvásárolta az épületet, komplex felújítást és átépítést végzett, ami tartalmazta egyebek mellett a tetőcserét, illetve napelemek elhelyezését, hogy megújuló energiát használhassanak. A pajta is megszépült, illetve egy vendégházrészt szintén kialakítottak. Készült még kültéri kemence, kerti tó, szalmabála-­játszótér, mezítlábas ösvény, valamint 2019-ben 1500 tő levendulát telepítettek, továbbá magaságyásokat is kialakítottak. Ugyanakkor munkából és tervekből a továbbiakra nézve sincs hiány.

A Mészi Porta azóta már otthont adott táboroknak, emellett a Bakonyi Denevérvédelmi Alapítvány központja lett. Számos foglalkozást tartanak itt Szabó Csillával, valamint az épület nyitott portaként is funkcionál. A jövőben pedig kézműveskedéssel – többek között gyertyaöntéssel, szappankészítéssel, agyagozással – bővítenék a kínálatot.

A portán számos állat nevelkedik: birkák, kecskék, nyulak, törpemalacok, pulykák, csirkék, kacsák és fürjek, valamint Spuri, a macska. A látogatók a természeti nevelés keretében megismerkedhetnek az itt élő jószágokkal, emellett a kiskertész- és a nagykertésztanfolyam során a növénytermesztésbe is bepillantást nyerhetnek. Előbbit a gyermekek, utóbbit pedig a felnőttek számára szervezik meg nagy sikerrel, és a magaságyásos kertészkedés csínját-bínját sajátíthatják el a résztvevők. A kicsik számára inkább gyakorlatias foglalkozásokat szerveznek, a nagyok pedig elméleti ismeretekkel is gazdagodhatnak. A kis- és nagykertészek az ötalkalmas tanfolyamot tavasszal, április elején kezdték a magaságyások felkészítésével, majd a magvetéssel folytatták. A következő alkalom május elejére esett, amikor a résztvevők kigazolták a magaságyást, és megnézték, hogyan fejlődtek a növények, illetve palántáztak is. Júniusban már az első terményeket lehetett leszedni, augusztus és szeptember pedig az érdemi betakarítás és elrakás időszaka, amikor szép kis csomagot vihettek haza a résztvevők a megtermelt zöldségekből, valamint a közösen elrakott, tartósítószermentes befőttekből, savanyúságokból.

A nagykertésztanfolyamra többnyire azok jelentkeznek, akik szeretnének kertészkedni, illetve magaságyásban gondolkodnak, vagy már van is nekik, csak valamiért nem jártak sikerrel. A tanfolyamon nemcsak arra derül fény, hogy esetlegesen mit rontottak el, hanem megismerkedhetnek a magaságyás építésével, a talajtípusokkal, a növénytermesztéssel. A sikerélményért könnyen termeszthető növényekkel foglalkoznak, mindennel, amit egy háztartásban fel lehet használni: egyebek mellett paprika, paradicsom, uborka, sóska, spenót, tökfélék, zeller, karalábé, cékla, retek nevelése a cél. A pajta előadótérként funkcionál, ahol nemcsak a növénytermesztésről, hanem akár a denevérekről is hallhatnak előadásokat az érdeklődők. A porta gyakori vendégei az óvodáscsoportok és az általános iskolások, elsőtől nyolcadik osztályig. A legtöbben a környező településekről érkeznek, de jöttek már Márkóról is ovisok, a táborok pedig Nyugat-Dunántúl-szerte ismertek, budapesti, soproni, székesfehérvári látogatók egyaránt jönnek. Ezek nomád hangulatú, ötnapos táborok általános iskolások számára, akik ez idő alatt sátorban lakhatnak. A tematika teljes mértékben a természetismeretre, a környezeti nevelésre épül, a programban szerepel többek között denevérészet – a résztvevők megismerkedhetnek a hálózás és a denevérgyűrűzés alapjaival –, madarászat, vízibogarazás, éjjelilepkézés, mellette kézműveskedés, íjászat, csapatversenyek; tehát komplex elfoglaltságot nyújtanak.

– A portának nincs állandó nyitvatartási ideje, amikor van szabadidőnk, közzétesszük, hogy lehet jönni családostul vagy akár egyénileg is látogatni, állatot simogatni, kipróbálni a szalmabála-játszóteret vagy a mezítlábas ösvényt, de akár piknikezésre, a magas- ágyások megtekintésére, beszélgetésre is nyílik alkalom. Június második felében pedig levendulaszüretet szervezünk, ilyenkor levendulás alkotóház is várja az érdeklődőket – tette hozzá Mészáros József.

Mint mondta, az általa életre hívott kezdeményezés azért is népszerű és hiánypótló, mert napjainkban a gyermekek már nagyon ritkán látnak élő állatokat, hiszen a nagyszülőknél is mindinkább háttérbe szorul az állattartás. A portán azonban mindezt testközelből tapasztalhatják meg. Többnyire havonta, másfél havonta járnak vissza a családok, hogy időt töltsenek itt.

Elhivatott denevérkutató

Mészáros József 1996-ban, középiskolásként kezdett el denevérekkel foglalkozni, mostanra pedig a tevékenysége már lefedi a Balaton-felvidéki Nemzeti Park működési területét. Az éves szakmai munkát tekintve januárban a téli álmot alvó denevérek számlálása ad feladatot, a tavaszi időszakban erdei iskolákban, táborokban tart előadást, majd júniustól kezdődik a denevérek szülőkolóniáinak ellenőrzése. Augusztus végén indul a denevérek nászidőszaka, szeptembertől pedig ismét az előadások kerülnek előtérbe. A nyári időszakban táborokat is szerveznek, melyek célja, hogy a természetvédelem iránt fogékony fiatalokat bevonják a denevérészetbe. A pápai Jókai Mór Városi Könyvtárban október 9-én, szombaton 11 órától hallgathatják meg Mészáros József Denevérek a Bakonyban című előadását az érdeklődők.