Vegyszermentes gazdaság a Bakonyban – Boldogság ötezer négyzetméteren

Tornácos parasztház melletti felújított kovácsműhelybe vezetett Bakonynánán Pálfi Anna. Az eredeti állapotához hűen igyekeztek rendbe tenni, még az egykori patkolómester száz évvel ezelőtti esküvői képét is kihelyezték a leszármazottak engedélyével a méretes fújtató, a mintegy egy méter magas, tűz élesztésére használható, bőrből és deszkából készített eszköz közelébe. Őstermelőként itt kínálják falusi vendégasztalnál saját termékeiket. A felújítás során, a mindent belepő korom alól előkerült a falon látható 1930-as dátum. Akkor vakolhatták ki először a vaskos terméskőből épített műhelyt, tehát története még messzebbre nyúlik vissza.

Először azt gondolták mostani tulajdonosai, a sajtérlelőt alakítják ki benne, de aztán megváltoztatták szándékukat. Szerintük ugyanis ez a helyiség a nánai közösség múltjának része, ezért olyan funkciót találtak neki, hogy bárki megnézhesse. Különleges, négy irányból egy pontba összefutó, téglával kirakott bolthajtását is. Alatta kínálja Anna a parenyicát, a camambert-t, a natúr és a fűszeres gomolyákat, az érlelt alpesi sajtot. Kedvence a görög szénás érlelt sajt, ami dió ízű. Csúcsterméküknek a ciprusi grillsajtot tartja, amit a mediterrán halloumi mintájára készítenek. Saját termelésű lila-, fok és mogyoróhagymáikat is ízesítésre használják, és a fűszerként alkalmazható gyógynövényt, a katicamagot is. Saját teheneik vannak, maguk füstölik saját sajtjaikat, és a gyümölcsvelőt is maguk készítik joghurtjaikba.

Kosárközösségben

Ötezer négyzetméteren gazdálkodnak vegyszermentesen. Kertjükben madáretetők, rovarhoteleknek farakások vannak. Minderről úgy beszélt Anna, mintha mindig ezzel foglakozott volna. Beletanult a földművelésbe. Érden laktak Csabával, amikor megvették a bakonyoszlopi, romos és lakatlan házat telekkel együtt. Az „ami és amennyi megterem, megterem” elv alapján vetettek, ültettek, és a jó bakonyi talaj hatalmas hozammal hálálta meg. Azóta kitapasztalták, mit szeret, és milyen növényeket hogyan támogat a helyi klíma. Budapesti ismerőseik ébresztették rá őket, micsoda érték a náluk vegyszerek nélkül termő zöldség, mennyire keresett és nehezen beszerezhető kellő mennyiségben. Kosárközösséget alakítottak ki: eleinte nyolc, aztán már 87 családot láttak el rendszeresen terményeikkel. Elszállították nekik, főként a fővárosba és környékére, de Székesfehérvárra, Gárdonyba, Velencére és Veszprém megyébe is. Jelenleg ez a tevékenységük szünetel, mert nem győzték a vendégasztal ellátása mellett, de a sajtozó téli szünetelése alatt, hamarosan újraindítják.

Nem is tudtak elegendő mennyiségű élelmiszer alapanyagot előállítani, ezért működnek együtt egy veszprémvarsányi és egy szápári termelővel. A gazdatársak szintén vegyszermentesen gazdálkodnak. Közös kínálatuk így fűszernövényekkel, levendulával, édesburgonyával, fürjtojással, lekvárokkal, csatnikkal és szörpökkel bővült.

Három zebu

- Főleg olyan vásárlóink vannak, akik a környezettudatosság és az egészségük miatt fontosnak tartják, hogy ökotárból rendeljenek, és meg is engedhetik ezt maguknak, hiszen a sokkal több kézi munkával gondozott termények drágábbak. Sokakat a betegségük motivál erre, aztán továbbra is ragaszkodnak a vegyszermentesen termelt zöldségek ízének élvezetéhez. Kismamák is többen kértek tőlünk friss sárgarépát, és nemrégiben még a koronavírus miatt karanténba kerülők kerítésére is akasztottunk csomagjainkból – sorolta Anna. Veteményez, kapál, betakarít, befőz. Párja, Bankó Csaba megszerezte az ökológiai gazdálkodó, biozöldség- és gyógynövénytermesztő kistermelő végzettséget. Bakonyoszlopi gazdaságukban ő gondozza a baromfit és a nyuszikat is, traktorozik, kaszál, metsz. Mutatott zebut is. Ez a Dél-Ázsiából származó jószág jól hasznosítja azokat a növényeket is, amelyeket a Magyarországon jellemzően tartott állatok nem legelnek le.

A tipikus szarvasmarha-betegségeknek ellenálló fajta, ezért bio körülmények között, gyógyszerek és hormonok nélkül tartható. Púpos szarvasmarhának is nevezik. Mirát, az egyik zebut szeretettel simogatva mondta el a férfi, hogy hányatott előéletű jószágként került hozzájuk, ő volt az első tehenük; őt soha nem adják el. Onnan kapta a nevét, hogy hasonlít a világörökség részét képező spanyolországi Altamira-barlang falán látható állatokra, amiket őskőkorszaki emberek festettek. Borja, Fahéj világosabb színű, az idén született bikaborjú neve pedig Bársony. Gazdájuk úgy fogalmazott, hogy korábban többszörösét is megkereste mostani bevételüknek, de most sokkal boldogabb.

A krumpli mint unikum

A vegyszermentes élelmiszer termelése nem lenne elég megélhetésükhöz, ezért „hobbijukat” más tevékenység bevételéből támogatják, falusi ökoturizmussal is foglalkoznak. Nagyon népszerűek, látogatóik hetven százaléka visszatérő vendég. Vonzzák őket a környék látnivalói is, hiszen a közelben halad az országos kéktúra útvonala, és a biotermékek is, amiket Anna tálal fel nekik reggelire vagy vacsorára. Csabával együtt mindent maga végez el gazdaságukban, mint mondja, nehéz jó segítséget találni. A faluban már szinte mindenki gyomirtókat és permetszereket használ a kertjében; kevesen értik, mi a jó abban, hogy a krumplibogarakat naponta leszedik a burgonyabokrokról. A krumpli vegyszermentes termesztése különösen munkaigényes, így az ő krumplijuk unikumnak számít.

- A nyári nagy melegek gondot jelentenek. A hirtelen hőmérsékletváltások is, az, hogy az évszakok közt nincsenek meg a szokásos átmenetek, nincs tavasz és ősz. A vegyszermentes gazdálkodást viszont segíti az erre alkalmas fajták kiválasztása és a megfelelő növénytársítás. Például a hagyma és a sárgarépa, ha egymás mellé vetik őket, vigyáznak egymásra: a hagymát elkerüli a hagymalégy, a sárgarépát a férgek. A büdöskét is bevetjük a kártevők elriasztására, tejjel permetezünk gombabetegségek ellen, és vannak úgynevezett áldozatnövényeink, például a padlizsán. A burgonyánál csak a padlizsánt szereti jobban a burgonyabogár, és ahogy magára vonzza a kártevőket, megvédi a közelében termelt zöldségeket.

A klímaváltozás miatt, amelynek jeleit évről évre megtapasztaljuk, a másodveteményezés módszerét is felelevenítettük. Az elnyúló, rendkívül meleg ősz jó alkalmat ad a júliusi, augusztusi veteményezésre, például a zöldbabnak, zöldborsónak, retek- és salátaféléknek a termesztésére, vagy a tarlórépához, amit kerékrépának is neveznek. Ez egy káposztaféle, főzelékbe, salátába is jó, savanyítható, nyersen is megehető. A retekéhez vagy a káposztatorzsához hasonló, édeskés az íze – mondta el Anna a kóstoláshoz kedvet adva.