Mi a különbség állat és állat között?

Ami az Ajka melletti faluban történt, az állatkínzás kevésbé súlyos eseményei közé sorolható. A kutyának végül nem esett bántódása, sikerült kiszöknie, az utcán kóborolt, napokon át a szomszédok etették. Gazdáját az Ajkai Járásbíróság bűnösnek találta, a Veszprém megyei Főügyészség most azért fordult a Veszprémi Törvényszékhez, hogy két évre tiltsa el az ebtartástól.

A ház körüli állatok kínzása, elpusztítása ritkán nyilvános, mondhatjuk, inkább lappangó bűncselekmény, illetve gyakran a környezet sem talál benne kivetnivalót. A vidéki emberek évszázadokon át zsákba tették a felesleges újszülött kutya és macskakölyköket, elásták, meszesvödörbe vagy vízbe fojtották. A falusi ember szemében a kutya, a macska haszonállat: egeret, patkányt fog, vigyáz a házra, a javakra, őrzi a nyájat. Ha felesleg keletkezett, márpedig mindig keletkezett, hiszen az ivartalanítás nem volt szokásban, vagy ha kutya-macska rosszul tette a dolgát, például bejutva a baromfiudvarba elkapta a csirkéket, akkor megbüntették vagy elpusztították. Lett helyette hamar másik. A falusi emberek némelyike talán még ma is csodálkozik azon, hogy a városiak a kutyát, macskát beviszik a lakásukba, az ágyukban altatják, fodrászhoz hordják, méregdrága száraz eledellel etetik, egész nap simogatják, továbbá azon is, hogy valaki az élete céljának tekinti az állatmentést. Miért gondolják, kérdezhetik joggal, hogy nagyobb az értéke a kutyának, macskának, mint az ólban a disznónak, a ketrecben nevelt házinyúlnak, vagy a Márton napra elvágott nyakú libának? Erre a kérdésre bizony nehéz is nekik meggyőzően válaszolni. Mi a különbség állat és állat, élet és élet között?

Kiinduló esetünkben az asszony cselekményének megítélése egyértelmű. Tudta, hogy a magára hagyott, bezárt kutyát lassú pusztulásra ítéli. Tette a büntető törvénykönyv szerint bűncselekmény. A magyar parlament 2013-ban szigorította az állatkínzás büntetési tételét. Két évig terjedő szabadságvesztés jár annak, aki gerinces állatot indokolatlanul bántalmaz, indokolatlanul maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, illetve elűzi, elhagyja vagy kiteszi. Ha pedig különös szenvedést okoz az állatnak, ha több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

A jellemző bírói gyakorlat nem a letöltendő börtönbüntetés, hanem a próbára bocsátás, vagy felfüggesztett 6-8 hónap. A Veszprém megyei járásbíróságok elé került állatkínzási esetek között zömében olyanokat találunk, amelyek saját kutya rossz tartásáról, láncra veréséről, éheztetéséről, vagy a szomszéd kutyájának megmérgezéséről szólnak. Egy év hat hónap, két évre felfüggesztett börtönre ítélték például azt a férfit, aki a saját macskáját részegen a mezőgazdasági pótkocsija oldalához verdeste. Egy másikat pedig, aki szintén részegen megpróbálta elvágni a láncra vert kutyája torkát, 2017-ben a Pápai Járásbíróság 2 év végrehajtandó szabadságvesztésre mivel büntetett előéletű volt. Ez utóbbi ritka, mint a fehér holló. A Veszprém megyei Főügyészségtől kapott tájékoztatás szerint 2018-2019-ben a megyében 30, minden esetben kutyák és macskák ellen elkövetett állatkínzásos eset került a látókörükbe, ami az összbűnözés adataihoz viszonyítva nem tekinthető kirívóan magasnak.

Aligha tévedünk, amikor azt állítjuk, hogy manapság a társadalom hangosabban és hevesebben reagál egy-egy kutya, macska, ló megkínzására, elpusztítására, mint brutális életellenes cselekményekre. Nyilvánvaló, hogy mint a hisztérikus társadalmi megnyilvánulások általában, ezek is a hangos kisebbség eltúlzott reakciói, nem az általános közhangulat. Nyilván a sajtóban is jelentkező uborkaszezon volt az oka három éve annak, hogy vezető hír lett a balotaszállási asszonyból, aki büntetésből bálamadzaggal az autója hátsó lökhárítójához kötötte a kutyáját, és kilométereken át húzta. Hamarosan több mint 170 ezren követelték a világhálón, hogy az állatkínzásért kiszabható lehető legszigorúbb, három éves büntetést kapja. Csoportok gyülekeztek a háza előtt, az asszony kénytelen volt elmenekülni. „Nem adjuk fel, nem felejtünk!!!. Bele fogunk nézni a könyörtelen gyilkos szemedbe! Egy ország dühödt lakosságával kell szembenézned majd!” – üzenték neki.

A tokiói olimpián történt legutóbbi esetet is az állatvédők növesztették világméretű felháborodássá, és közben fel sem merült, ki az igazi áldozat: Saint Boy vagy Annika Schleu? A német öttusa válogatott edzőjét, aki a videó tanúsága szerint ököllel, nem túl erősen, megütötte a Saint Boy nevű ló farát, kizárták az öttusaverseny további eseményeiről. A versenyben toronymagasan vezető Annika Schleu pedig, mert pálcájával ráütött az ellenszegülő lóra, halálos fenyegetéseket kapott. Szögezzük le, a lónak semmi baja nem lett, nem került vágóhídra, visszavitték az istállóba, megetették, megitatták. Ellenben Annika Schleu-nek elúszott az olimpiai címe, amiért sokat dolgozott. Reméljük, nem ment tönkre az élete.

Szokták idézni Gandhit, mely szerint egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik. Ez lehet igaz, az biztos nem az, hogy ezt Gandhi mondta volna. A mondat nem található az életműben. De rendben van, értsünk egyet vele, bánjunk tisztességesen az állatokkal, amibe szigorúan véve persze nem férne bele csigamérgezés és a szúnyogirtás sem. De lépjünk tovább, és alakítsuk át ezt az ál-Gandhi idézetet így: a nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az emberek egymással bánnak.

https://www.veol.hu/kek-hirek/helyi-kek-hirek/elkoltozott-es-magara-hagyta-a-kutyajat-a-falubeliek-etettek-itattak-a-szerencsetlen-allatot-4923632/