Ideje megismernünk több gombafajtát – véli a cseszneki Győri Krisztina

Magyar-kommunikáció szakon végzett az egyetemen, és eredeti szakmájában, tanárként is dolgozik Győri Krisztina. Pár esztendeje azonban túráik során egyre többet kérdezgette párját, mi a neve annak az egy-egy gombának, amit természetjárás közben meglátott. Ám a legtöbbünk öt-tíz fajtát ismer csak. A fiatalasszonyt ennél jobban érdekelték szépségük miatt. Beiratkozott egy egyéves tanfolyamra, és gombavizsgáló szakellenőri képzettséget szerzett.

- Hetvennégyféle gombafaj terem hazánkban, ami árusítható lenne, ehhez képest a boltokban, a piacokon többnyire csak pár félét kaphatunk meg. Azt is érdemes tudni a gombákról, hogy külön élőlénycsoportot képeznek. Tulajdonképpen nem növények, mert nincsenek zöld színtestjeik, nem tudnak fotoszintetizálni. Ugyanakkor fontos szerepük van az élővilágban: ők a lebontók. A növények felveszik a talajból a tápanyagokat, azokat az állatok számára is feldolgozhatóvá alakítják, amelyek elfogyasztják azokat. A gombák az állati és a növényi maradványok lebontásában vállalnak komoly szerepet – magyarázta el a természetes körforgást a szakember, és arra biztat, menjünk ki a szabadba, szedjünk magunknak gombákat. Még mindig sok található, bár azzal nem tesz jót az ember, hogy erdőirtásokkal és a talaj megbolygatásával szűkíti élőhelyeiket.

Szerencse is kell a gombaszedéshez. Előfordul, hogy Krisztina kilencszer is kimegy a természetbe emiatt, és nem talál semmit, tizedszer viszont rengeteg kosarat meg tud rakni. Persze azért a tudás, a gyakorlat is számít e téren. Az eső, a szél és a hőmérséklet is befolyásolja, melyik gombából mikor nő több. Az is megtanulható, hol, mikor milyen fajtát érdemes keresni. Mostanában például laskát szedett Krisztina sokat, korábban kucsma- és szegfűgombát. Gévagomba is rengeteg termett idén. Minden hónapnak megvan a maga faja. Ősszel például őzláb- és óriási pöfeteggombára lelhetünk, utóbbiból akár két-öt kilós példányra is.

- Azt is kevesen tudják, milyen sokféleképp lehet elkészíteni ezeket. Nemcsak pörköltként tálalhatók. A legtöbb gombafajt például ki is lehet szárítani. Lehet a gombákat grillezni, kerülhetnek salátákba. Az őzlábgomba és a pöfeteg a pizza alapja lehet, amire a feltét kerül. A kucsmagombát meg szoktam tölteni virslivel, zöldségekkel, sajttal, bepanírozom és kirántom – így nagyon szeretem – sorolta Krisztina, és hozzátette: valóban vannak úgynevezett boszorkánykörök. Ilyenkor a gombákat egy körvonalat követve szedhetjük le, mert sugarasan nő a gombafonal a föld alatt. Például a szegfűgomba és a pereszkék esetében. Más fajok gombafonalai viszont a szakértői kifejezés szerint folyásban nőnek, azaz egymás mellett jönnek elő a termőtestek a talajból. Az biztos, hogy ahol egy gombát találunk, ott jó eséllyel lesz több is.

A természetet járni amúgyis érdemes, a mozgás, a táj szépsége miatt, akkor már szedjünk magunknak ilyenkor gombákat is. Tele vannak vitaminokkal és olyan esszenciális aminosavakkal, amelyek a növényekben nem találhatók meg. Rostosak, immunerősítők, kevés a kalóriatartalmuk – sorolta a további előnyöket Győri Krisztina. Elmondta, hogy cukorbetegeknek például leginkább a gyapjas tintagomba jó, a júdásfülgomba pedig vérhígító. Több gomba tartalmaz rákellenes hatóanyagokat. Körülbelül tíz olyan mérgező gomba terem hazánkban, amelynek az elfogyasztásába belehalhatunk. A szakértő szerint nem kell eleve félni a gombáktól, a legtöbb piacon ingyenesen ellenőriztethetjük azokat. Az interneten elérhető a szakellenőrök nyilvántartása is, így telefonos egyeztetés alapján lakóhelyünkhöz közel is lehetőség nyílik a leszedett gomba bevizsgáltatására. Gombaismereti tanfolyamon a gyűjtés, a tárolás és a felhasználás szabályait is megtanulhatjuk.