Somló-hegy: Egyedül is el lehet menni vakációra

Ez a kérdés szöget ütött a fejünkben, hiszen az egyedülálló nőknek és férfiaknak is van joguk, hogy kikapcsolódjanak, és egyedül is jól érezheti magát az ember. Nem is kell olyan messzire menni.

Veszprémből akár Pápa irányába is elindulhatunk, hogy a Somló-hegy adta nyugalmat és szolgáltatásokat élvezhessük. Ez a méltatlanul elhanyagolt rész gyönyörű panorámát, helyi termelők ételeit és italait, és mesébe illő pihenést nyújt. A Somló hegy borainak, turistaútjainak, a geológiai, növény- és állattani látnivalóit bemutató Kitaibel Tanösvénynek, a történelmi és népi építészeti emlékeinek köszönhetően mind a természetbúvároknak, mind a turistáknak és a borbarátoknak kedvelt utazási célpontja. Mindezekhez hozzájárul az is, hogy a hegyet vasúttal vagy a 8-as főúton távolsági autóbusszal a gyalogos turisták is könnyen felkereshetik.

Déli oldal

Ha túránkat a Somló déli oldalán, Somlóvásárhely felől kezdjük, akkor a S turistaúton járva a korábban említett Taposó-kút mellett haladunk el. A XIX. századi eredetű kút egy régi présház udvarán áll, nagy, 3 m-es átmérőjű dobja van. A dobban taposva (mint mókus a mókuskerékben) lehet kiemelni a vizet 80 m mélyről innen a „Taposó-kút” elnevezés. A kút ma már nem működik, csak megszemlélni lehet. Továbbhaladva, az eredetileg gótikus Szent Margit-kápolnához érünk, melyet 1727-ben, barokk stílusban átépítettek, mellette több mint 250 éves védett hárs áll. Az S turistaúton maradva Somló 432 m magas hegycsúcsára érünk, ahol hazánk egyik legszebb kilátója, a Szent István-kilátó áll. Az építményt 1938-ban helyi vörös, likacsos szerkezetű, salakos bazaltból (hopoka) emelték. A négyszintes toronyból tiszta időben kb. 50 települést láthatunk, a távolban felcsillanhat a Balaton víztükre és kivehetők az Alpokalja vonulatai is.

A kilátótól észak-északnyugatra, a S jelzésű elágazó SL jelzés végén, egy magányos szirten áll a Somló XIV. századi, gótikus várának romjai. Feltehetően a cseh származású Csenig lovag építtette a XIV. sz. első felében, legkorábbi írásos említése 1352-ből maradt ránk. Főleg birtokközpont lehetett. Kevés katonai szerepe volt, a történelem folyamán sok tulajdonos birtokolta. Utolsó tulajdonosai, az Erdődiek miután Dobán felépíttették a Somlóvár nevű kastélyukat, magára hagyták a várat, mely a XVIII. sz. közepére rommá vált. Jellegzetessége ma a falai fölé magasodó, szabálytalan 9 szög alapú csonka gúlát formázó konyhakürtő.

Északi oldal

Ha a kilátóból a SA (sátor) jelzésen észak felé ereszkedünk, akkor a Kinizsi-sziklához érünk. Ezen a jelzésen továbbhaladva a Noszlopi-pincét látogathatjuk meg, amely ma borászati múzeum. Somló hegy ÉK-i lejtőjén, az SO mentén áll a XIII. sz-i, gótikus eredetű Szent Márton kápolna, mellette a bővízű Szent Márton-kút fakad, a Szent Márton-dűlőn szép népi présház áll. A Somló DNY-i oldalán található a Szent Ilona-kápolna, tőle É-ra a S és a S+ turistajelzések elágazásánál a bővizű Sédfő-forrás fakad, mely környékén a régészek kő-, bronz- és koravaskori telepet tártak fel gazdag leletanyaggal. Mindezeket kiegészítve utunk végén (vagy közben) a hegy szoknyájára települt borospincékben a Somló nedűivel enyhíthetjük túránk fáradalmait.

Doba, az el nem ismert turisztikai élmény

Égig érő, óriási famatuzsálemekkel, őszi lombkoronákkal, kanyargó sétautakkal, csörgedező patakkal, kecses hidakkal és tóban tükröződő kastéllyal nyűgöz le a doba-somlóvári Erdődy-kastély angolparkja. A park egyik botanikai különlegessége a kastély keleti homlokzata előtt magányosan gubbasztó szomorú japánakác (Sophora japonica ’Pendula’), amely még az eredeti növényállományból maradt itt. Nemcsak kora, egzotikus formája, de nagysága is a hazai legek közé emeli. Ebből a fából nem sok található Magyarországon.

„Aki nem szereti a bort, nem szereti a természetet és nem szereti a csendet, az kérjük ne jöjjön.”

- áll a frappáns beköszönő a Szent Márton Vendégház oldalán. Nagyon kedvező áron egyébként a teljes vendégházat megkapjuk egy személyre is, így valóban élvezhetjük a csendet és a természet adta lehetőségeket.

„A vendégház a festői Somló hegy lábánál fekszik, a kilátás egyenesen a várra néz.” – írja a Rókavár Vendégház, ami kicsit félrevezető, hiszen a várrom központi elhelyezkedése miatt, bárhonnan kémleljük a tájat, úgyis azt fogjuk meglátni először. Ennek ellenére egyedül is tökéletes választás ez a szálláshely is, főleg, ha szeretnénk másokkal is találkozni a pihenés közben, hiszen itt három különböző lakrészen is foglalhatók szállások.

Bátran elindulhatunk akár a szomszédos településekre is, hiszen Somlószőlős vagy Somlójenő is csupán egy kisebb túrányira van Dobától. Azon pedig a vendéglátósok is régen túl vannak, hogy minimum két személy kell a foglaláshoz, hiszen ők is tudják, az egyedül érkezőkre is ráfér a pihenés.