Finomságok húsvétkor – Mi került anno az ünnepi asztalra?

A Bakonyi Ház egy funkcionáló tájház is lehetne, csupán az ételkészítést nem lehet megoldani benne, így a szakember az ünnep alkalmából otthonról hozta el a húsvéti ételeket bemutatni. – Fontosnak tartom, hogy a Bakonyi Ház minden egyes ünnepnek helyszíne legyen. Arra gondoltam, hogy idén terítsük meg a Bakonyi Ház tiszta szobájának az asztalát, úgy, mintha éppen a húsvéti miséről tért volna haza a család, a kosárból a szentelményeket ki tették az asztalra, és éppen készülődnek a vasárnapi reggelihez. Az első étkezés húsvétvasárnap az a szentelményekből álló reggeli. A kismisén, vagyis a reggeli misén történt általában minden településen az ételszentelés. Ritkán eset, csak ha mondjuk nincs saját plébánosa egy településnek, hogy már szombaton este megtörténik az ételszentelés. Ők nagyon boldogok, mert ők akkor már szombaton ehetnek szentelményeket, tehát már húst is fogyaszthatnak – mesélte L. Karsai Henriett.

A szakértő szerint a barkának is helye van az ünnepi asztalon, a szentelt barka egyébként lehet a szent saroknak a része. – Nem szabad vízbe tenni, mert akkor kinyílik és szétporlad, és akkor nem méltó helyre kerül a szentelmény. Ami megszentelődk, arra nagyon vigyázni kell, és nem lehet akárhová eldobni, hanem a szabályoknak megfelelően el kell égetni. Akárcsak a karácsonyi ünnepi asztal morzsái: egészség varázsló és rontástól védő hatásúak, ugyanúgy a húsvéti szentelményeknek a morzsáit is az állatoknak szokták odaadni, hogy részesüljenek ebben a védelemben – tette hozzá a szakértő.

Kiderült, minden ünnepi asztalon szerepel egy sima kalács, ami készülhet mazsolásan, kakaósan, ki- hogy szereti. Ennek a kalácsnak a díszítménye ezen az ünnepen általában más, mint egy sima kalácsnak. A hagyományos vidékeken, első sorban Észak-Kelet Magyarországon és a görögkatolikus vidékeken még mai napig is úgy sütik a húsvéti kalácsot, hogy keresztet formáznak egy kis tésztadarabból a tetejére, ez a keresztáldozat szimbóluma, illetve tészta-rózsát készítenek a húsvéti kalácsra, ez pedig az öt szent sebnek a szimbóluma.

Az ételeket ilyenkor mindig egy kosárban helyezik el, egy kifejezetten csak erre a célra használt terítővel, úgynevezett „pászkakendővel” szokták leteríteni, és így viszik szentelni.

- A kosárba minden esetben kerül bor is, hiszen a kenyér és a bor ősi szimbólumok, az eucharisztiának a szimbóluma. Sonka, tojás, kolbász, torma és só is kerül minden ünnepi kosárba. Ezek is szimbolikus jelentőségűek, minden, ami hús, az Jézus testét szimbolizálja, a tojás az újjáéledő erőt, a feltámadás reménységét hordozza magában, a torma keserűsége a kínszenvedésnek a szimbóluma, illetve mindig van só a kosárban, hiszen az általános tisztító és rontás elhárító tulajdonsággal bír – tette hozzá a néprajzos muzeológus.

Hagyományosan a húsvéti tojás is főtt tojásból készül, mert aki ezt megkapja, az elfogyaszthatja frissen. Ha festett hímes tojást visznek szentelni, mindig természetes festékanyagokkal díszítenek, hiszen akkor az állatok számára fogyasztható lesz a tojás héja. Többen készítenek sárgatúrót, Veszprém környékén is egyre elterjedtebb, hiszen elég sok görögkatolikus család él itt is, és ez kifejezetten a görögkatolikus családok hagyományos ünnepi étele. Ez egy nagyon finom vaníliás, édes, túrószerű étel, ami a hagyományos ünnepi asztalon is megállja a helyét.