Az egyik legjobb dolog, ami a gombával történhet

Ez nem a gomba íze miatt van, mert azt nagyon szeretem, inkább a főzési szenvedély ­hiánya miatt. A gombászás amúgy is fárasztó, fáradtan a pult mellett álldogálni és gombát pucolni meg végképp nem vidám. Bár lehet, más jobban szereti a konyhai munkát, szerintem mindenki jobban jár, ha betart néhány alapszabályt.

Egyszerre csak annyi gombát gyűjtsünk, aminek feldolgozása nem okoz majd problémát. Nekem például van egy két kilogrammos kis kosaram, ami azért két kilogrammos, mert ennyi gomba fér bele. Hivatalosan is csak ennyit szabad egyszerre egy embernek gyűjteni, de a tapasztalataim szerint ennél többet megpucolni is kín, ezért ha tele a kosaram, én akkor sem szedek többet, ha a világ legkívánatosabb rizikéi jönnek szembe.

Tisztán gyűjtsünk! Nem kell tönköstől, földestől összeszedni mindent. A gombászás amúgy is lassú, nézelődős hobbi, belefér, hogy az ember az erdőben alaposan letisztogassa a gombát. Érdemes tartósítani. Csak kevés gombát lehet nyersen fagyasztani, mert a többség a magas víztartalom miatt szétfagy, és kiengedés után csak egy szétfolyó plötty marad belőle. Lehet viszont előre panírozni, aki szereti a rántott gombát, és vállalja a panírozás maceráját. Ilyenkor a lényeg, hogy egy tányéron külön fagyasszuk le a panírozott darabokat, különben összeragadnak. Figyeljünk arra is, hogy vannak gombák (például a gyűrűs tuskógomba), melyek fogyasztás előtt 20 perc hőkezelésre szorulnak. Ezeket ne rántsuk, mert a sütés általában nem tart 20 percig. A tartósítás legegyszerűbb módja, ha dinszteljük a gombánkat. Kis olajon, sóval szoktam lepirítani, amikor elfőtt a leve, dobozolom, fagyasztom. Kis helyen elfér, és sokoldalúan használható.

De a legnagyobb kedvencem a savanyúság. Jó, én a majonézes krumplit is savanyú uborkával eszem, de a vegyesgomba-savanyúságnál kevés jobb dolog van a világon. Nagyon egyszerű, én így készítem: mindenféle finom őszi gombát (fenyőpereszkét, vöröses nyálkásgombát, rizikét, szürke tölcsérgombát, lila pereszkét, gyűrűs tuskógombát) megpucolok, laskára vágok. Az egész társaságot felteszem főni egy nagy fazék vízben. Közben készítek egy jó savanyú-felöntőlét: víz, ecet, cukor, só, és beledobok fűszereket, amiket otthon találok. Babérlevelet, mustármagot, néhány szem borsot. Felteszem főni. Kikészítem, kiforrázom a kisméretű befőttesüvegeket. A legalább 20 perce fővő gombát a láng lezárása nélkül üvegbe szedem (olyan szedőkanállal, amiből a víz kifolyik), majd szedek rá a szintén forrásban lévő felöntőléből is. Az üveget lezárom, fejre állítom. Dunsztolni nem szoktam. Várok néhány hetet, és eszem mindenhez, nagyon finom!