Középkori építészetünk egyik mintapéldánya a vajdahunyadi vár

Vajdahunyad megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Látnivalói közül kiemelkedik – és fizikailag is kimagaslik – a középkori eredetű vár, melyet Mikszáth Kálmán egyenesen a várak királyának nevezett.

A Hunyadi család a 15. században építette közvetlenül a Zalasd patak melletti dombtető szélére. Nehéz védhetősége miatt mindig is kételyek merültek fel a négy toronnyal megerősített falú vár hadászati jelentőségével kapcsolatban. Jól átgondolt, építészetileg szépen megtervezett, a könnyebb tűzfegyverek használatát is lehetővé tevő, igényes várról van szó, amelyet érdemes bejárni egy erdélyi utazás alkalmával.

Hunyadi János kormányzósága alatt a várban élt felesége, Szilágyi Erzsébet. Az apjától örökölt kicsiny erősséget Hunyadi János ekkor építette ki rangjához méltó lovagvárrá. Később két jelentős időszak formálta a várat: Bethlen Gábor 17. század eleji, valamint Zólyomi Dávidné század közepi átalakításai. A várkastély jelenlegi állapotát a 19–20. századi többszöri, hosszú ideig tartó helyreállítások határozzák meg, melyek szinte minden részét érintették, és sok esetben sajnos helyrehozhatatlan károkat okoztak. Összességében a vár ma is képes tükröz­ni azt, ami egykoron is volt: középkori építészetünk egyik remekműve. Manapság múzeumként működik a műemléki monstrum. Belső tereiben történelmi, régészeti és néprajzi tárgyakat állítanak ki. Belépőjegy ellenében látogatható.

A parkolóból először a Huszárváron haladunk át, majd négy pilléren nyugvó, 1440-ben épült fahídon és az új kaputornyon át léphetünk be a várba (a bejárat korábban a vár túlsó oldalán volt). Balra a Mátyás-szárny (lodzsája a legrégebbi erdélyi reneszánsz építmény) és a Buzogány-torony, alattuk a tüzérségi terasz áll. Találunk várkápolnát és kutat is. A várudvar legimpozánsabb része a Bethlen-palotaszárny, amelyet az Öreg-kapu védelmében épített Fehér bástya zár le. Az udvar nyugati oldalán áll a 18. században adminisztratív épületként használt Királyház és a Kapisztrántorony, ahonnan egy kis fahídon érhető el a gyilokjáró. Ez 18 méter magasan és 35 méter hosszan vezet a Nebojsza-toronyhoz, amely az utolsó menedékük lehetett a várvédőknek,

ha a támadók bejutottak az erődítménybe. Visszakanyarodva a kapu felé, a lovag- (alsó szint) és a tanácsterem vagy országház (felső szint) zárja le az udvarban tett körünket.

A helyiségekben minimális berendezés található, a legtöbb helyen románul és angolul, pár helyütt magyarul is tájékoztatnak. A bútorozatlanságra magyarázat lehet, hogy a bukaresti múzeumokat részben Erdélyből töltötték fel, kényük-kedvük szerint válogatva az értékek, tárgyak, műkincsek között. Az üres érzetű termek mellett a vár közvetlen közelében épülő hotel és a parkoló melletti, lerobbant vasmű (amely a vár falait is sötétszürkévé, feketévé színezte) sem emeli a környék fényét.

Érdekesség, hogy a budapesti Városligetben található Vajdahunyad vára (hivatalos nevén Történelmi Épületcsoport) jelentős részben az erdélyi vajdahunyadi vár részleteinek utánzatából áll. Előbb fából épült fel az 1896-os millenniumi kiállításra, majd a nagy siker miatt Alpár Ignác 1908-ben kőből újraépítette. Tartalmazza egyebek mellett a Nebojsza-torony és a Mátyás-lodzsa másolatát.