Az egészségügyet is tehermentesítheti a megelőző lelki segély

A lelki egészség világnapjáról 1992 óta emlékeznek meg minden év október 10-én. A világnapot a Lelki Egészség Világszövetsége kezdeményezte, az elmúlt években világszerte számos szervezet csatlakozott hozzá. Jeles, belső körben ünnepelt nap ez, melynek célja a figyelemfelkeltés, valamint a pszichiátriai problémákhoz és a pszichiátriai problémákkal élőkhöz kapcsolódó előítéletek elleni harc, a lelki egészség középpontba állítása, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ), és a szervezeten belül működő pápai Egyensúly Mentálhigiénés Egyesület számára is,

Kiss Katalin, a LESZ dunántúli régióvezetője közölte, a világon hozzávetőlegesen 400 millió ember szenved lelki és idegi betegségektől.

Magyarországon mintegy 150 ezer mentális beteget tartanak nyilván, a depressziósok, neurotikusok aránya a népességben különböző vizsgálatok szerint 20-40 százalék.

A mentális betegségekre kapcsolható az öngyilkosságok többsége is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az egészség az ember testi, lelki és szociális jólétét jelenti és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiányát. Az egészség nem csupán cél, hanem egy erőforrás, melyet a mindennapokban használunk.

– Fontos, hogy olyan kérdésekkel is foglalkozzunk, hogy mi is az a lelki egészség, mit tartalmaz, hogyan érezzük magunkat? A „jól” érzéshez, nem csak a fizikai, hanem a mentális egészség is hozzátartozik. Erre utal a mondás is: ép testben ép lélek. A test és a lélek egészségéért is dolgozni kell, egyiket sem kapjuk készen. A test egészségéért egészségesen táplálkozom, fizikálisan karbantartom magam, időjárásnak megfelelően öltözöm.

A mentális egészségemre is oda kell figyelni, próbálok pozitívan gondolkodni, lehetőség szerint kerülöm a stresszhelyzeteket, biztosítom magam számára az „énidőt”, amikor azzal foglalkozom, amit szeretek, kikapcsolódom, feltöltődök.

Időt szakítok arra, hogy megismerjem és elfogadjam magam a jó és rossz tulajdonságaimmal együtt, a külvilág elvárásainak való megfelelési kényszer nélkül. A mai rohanó világban erre különösen szükség van – hangsúlyozta a régióvezető.

A lelki nehézségeink leküzdéséhez bátran kérjünk segítséget. Egy baráti beszélgetés is sokat segíthet, de ha a rossz periódus hosszan tart, forduljunk szakemberhez, vagy hívjuk a LESZ 116-123-as telefonszámát, ahol meghallgatnak, fejtette ki Kiss Katalin. „A lelkisegély-szolgálatok a társadalom lelkiismereti kapuőrei” (Buda Béla), egyfajta portás szerepet töltenek be, hisz gyakran elsőként találkoznak a hívóval, mikor annak problémája van. Ezt elősegíti az állandó 24 órás elérhetőség, könnyű igénybevehetőség és a hívó számára ingyenes szolgáltatás.

Mint a régióvezetőtől megtudtuk, a szolgálat tevékenységi jellegét tekintve alapvetően primer prevenciós mentálhigiénés tevékenység, megelőző ellátás, a betegségek megelőzését, korai felismerését szolgálja. Ehhez járul hozzá az anonimitás, a névtelenség.

– Nem kell bemutatkozni, felvállalni a hívónak önmagát, így sok esetben olyan dolgokat is behoz a beszélgetésbe problémaként, amit a saját családjával, barátaival, esetleg az orvosával sem tud megosztani, mert adott pillanatban még nem képes ismerős előtt, saját arcával felvállalni azt. Arc nélkül, egy idegen ember számára könnyebben nyílunk meg mindannyian, főleg abban az esetben, ha ehhez megfelelő szakmaiság, értő hallgatás is társul. Ez a hívó számára visszaélésekre is esélyt ad, többször előfordul például, hogy a hívó a benne lévő agressziót az ügyelőre önti. De ő ebben az esetben is megkönnyebbül, másnap ismét munkába tud állni, el tudja látni a családját, nem kell betegállományba mennie, nem fogja terhelni az amúgy is túlterhelt egészségügyet. Az ügyelő pedig a helyén tudja kezelni ezt – tette hozzá Kiss Katalin régióvezető.