2020.07.20. 16:00
Mi kerül szünidőben a gyerekek tányérjára?
A szünidőben a megszokott hétköznapokhoz képest más a gyerekek napi beosztása, életmódja, táplálkozása. A gyerekek az óvoda és az iskola helyett otthon, hosszabb-rövidebb ideig nagyszülőknél, táborokban, barátaikkal vagy éppen a családdal közös nyaraláson töltik napjaikat.
Iskola- és óvodaidőben természetes a napi ötszöri étkezés, de erről a szünidő alatt sem szabad megfeledkezni. A képen Pálinkás Maja és Pálinkás Péter reggelizik a márkói óvodában
Fotó: Pesthy Márton/Napló
Általában más a napi ritmus, mivel nem a szigorú menetrend szerint kell felkelni, indulni az iskolába vagy az óvodába. Emellett az étkezés is másképp alakul, hiszen a menza egyszeri vagy akár többszöri étkeztetését is a szülőnek kell megoldania. A szakértők szerint néhány dologra mindenképpen oda kell figyelni a gyermekek táplálkozása kapcsán a nyári hónapokban.
Bár a szünetben nem kell annyira korán kelni, mint az iskolaévben, kerüljük el, hogy a gyerek átaludja a reggeli idejét, amivel az egész napi étkezési ritmus megborul. A vakáció alatt is próbáljuk meg betartatni vele a napi ötszöri, három nagyobb és két kisebb étkezést, hiszen például a reggelinek kiemelt jelentősége van többek között az elhízás megelőzésében, a kettes típusú cukorbetegség kockázatának csökkentésében, valamint a kognitív feladatok – tanulás, memória, figyelem, koncentráció – megfelelő végrehajtásában. Ezért, ha a gyermekek otthon maradnak, készíthetünk számukra szendvicset lehetőleg teljes kiőrlésű pékáruból, amibe tehetünk sovány felvágottat, sajtot. Összeállíthatunk számukra különböző szendvicskrémeket, például túróból, zöldségekből, karfiolból, gombából, cukkiniből, vagy éppen hüvelyesekből: lencséből, vörös babból. Ahhoz minden esetben tegyünk valamilyen friss zöldséget. Amennyiben korábban készülnek el a szendvicsek, szendvicskrémek és a lurkók még alszanak, azokat tegyük hűtőszekrénybe. A reggelihez mindenképp adjunk még folyadékot is, például vizet, tejet, teát, gyümölcs- vagy zöldséglevet.
A nagyobb gyerekek már maguk is elkészíthetik reggelijüket, sőt egy-egy nap akár a család többi tagjának is. Ilyenkor a szülő feladata, hogy ellenőrizze, a hűtőben, kamrában van-e elegendő alapanyag ahhoz, hogy a gyermekek kuktáskodhassanak, hiszen a szendvicsen kívül csinálhatnak maguknak például halas-zöldséges salátát, főtt tojást, tojásrántottát, sült virslit. Emellett kísérletezhetnek palacsintával, gofrival, melynek tésztáját összeállíthatják, de akár a szülővel együtt előre is bekeverhetik és önállóan már csak a sütést kell megoldaniuk.
Érdemes bevonni a gyermekeket az étel(elő)készítés folyamatába, illetve újabb és újabb egészséges reggelivariációkat alkotni.
Egy, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által budapesti és kecskeméti gyerekek körében végzett reprezentatív vizsgálat szerint a reggeli egészséges mivolta fontos a szülők számára, azonban a rendszeresen fogyasztott ételek jellegéből az következik, hogy ez inkább csak elvi szinten jelenik meg. Ebből a 4–10 évesek körében végzett kutatásból az derült ki, a reggelire fogyasztott ételek és italok kiválasztásakor elsődlegesen a gyermek ízlése a döntő, általában fehér kenyérből készült, felvágottal párosított szendvics zöldség nélkül. A hétköznapi reggeli esetében fontos tényező az idő, így a gyors elkészíthetőség felülírhat más alapelveket, például a változatosságot. Az is fontos, hogy nyáron sem maradhatnak ki az étrendből a főtt ételt tartalmazó étkezések. Ha hétköznap nehézkesen oldható meg a főzés, érdemes hétvégén annyival többet készíteni, hogy egy-két adagot le lehessen fagyasztani belőle, amit a kisebbek is meg tudnak melegíteni maguknak. Ezzel nemcsak változatossá tehető az étrend, de azt is könnyebben tudjuk kontrollálni, hogy mit és mennyit eszik a gyermek napközben.
A nagy melegben fokozottan figyeljünk oda a folyadékpótlásra! Ne csak igyunk, együnk is folyadékot! A változatosság segít, hogy elegendő mennyiségű legyen a folyadékbevitel. Érdemes tudni, nemcsak a folyadékok, de bizonyos szilárd ételek víztartalma is jelentős. A legtöbb zöldség és gyümölcs 80–95 százalékos víztartalmú, vagyis éppen annyira hatékonyak a folyadékpótlásban, mint a levesek. Lédús többek között a dinnye, uborka, szőlő, barack, alma, körte, paradicsom. A nagy melegben jólesnek az olyan desszertek, mint a joghurt, amely 5–85 százalék víztartalommal bír, vagy a fagylaltok, jégkrémek, amelyeknek szintén legalább 60 százaléka víz, ám utóbbiaknál ne felejtsük el, hogy cukor-, illetve energiatartalmuk is jelentős.
Szomjoltásra legalkalmasabb az ivóvíz, a csapvíz, ásványvíz. Gyümölcs- és zöldségleveket, cukortartalmú teákat, üdítőitalokat, turmixokat, tejes italokat csak a folyadékbevitel színesítésére, alkalmanként, kis mennyiségben fogyasszon egy gyermek. Az energiaitalok, többek között magas koffein- és cukortartalmuk miatt, valamint az alkoholtartalmú italok fogyasztása gyermekkorban tilos. A javasolt napi legalább nyolc pohár folyadék döntő többsége ivóvíz legyen, amit nyáron feldobhatunk kevés mentával, néhány szem eperrel vagy málnával, citrom-, narancs- vagy lime-karikákkal, uborkával, citromfűvel, gyömbérrel és ezek kombinációival.