Motorhasználat a Balatonon: mi számít szabályosnak?

De mi is a helyzet most? Ezt tekintette át állandó a vitorlasmagazin.hu jogi szakértője.

A Balatonon hosszú éveken át szabadon közlekedhettek a robbanómotoros csónakok és kishajók, régi fényképeken még vízisízőket is láthatunk. A fürdőzők nyugalma és a tó védelme érdekében a hetvenes években szigorították először a széles körben elterjedt motorhasználatot. A korlátozás alól akadtak kivételek, ám ezek köre idővel egyre jobban szűkült, mígnem a kétezres évekre kialakult a végleges, ma is hatályos szabályozás.

A víziközlekedés rendjéről szóló törvény szerint a Balaton teljes területén és más meghatározott vízterületeken belső égésű motorral hajtott kishajót és csónakot üzemeltetni általánosságban tilos. Ez alól kivételt képeznek a törvényben, illetve a Hajózási Szabályzatban felsorolt úszólétesítmények, amelyek jellemzően hatósági járművek, sportegyesületi célokat szolgáló kísérőmotorosok, vagy egy adott tevékenységhez szükséges egyedi hajózási engedéllyel rendelkező hajók. Az utóbbi lehetőséget, mint jogi kiskaput használták ki a Balatonon egy időben megjelelő „vízitaxik”. A jogszabályoknak megfelelő gazdasági társaság és a látszólagos személyszállítási tevékenység mögött voltaképpen a tulajdonos családjának és barátainak saját használata áll, amire a mai napig találunk példát.

Hogyan motorozhatnak a balatoni vitorlások?

A vitorlás hajóknak egy harmadik jogszabály, a víziközlekedés környezetvédelmi szempontú korlátozásáról szóló kormányrendelet ad lehetőséget a segédmotor használatára, néhány kivételes esetben. Ilyen például a kikötők 300 méteres körzete, a tihanyi komp útvonala és a mellette húzódó 300 méter széles vízterület, de ide tartoznak a balesetek, a sürgős orvosi ellátást, segítségnyújtást igénylő helyzetek is. Viharjelzésnél és teljes szélcsendben is jogszerűen motorozhatunk, azonban ezt csak a legközelebbi kikötőbe történő behajózásig tehetjük meg. Minden más esetben a motorhasználat tilos.

Mi a helyzet az elektromos kishajók motorhasználatával?

Az elektromos hajók népszerűsége dinamikusan növekszik, jelenleg több, mint kétszáz ilyen hajó üzemel a Balatonon. A technológia fejlődésével immár komoly hatótávval és teljesítménnyel rendelkező tisztán elektromos meghajtású hajók érhetők el a piacon. Egyre többen tekintenek úgy rájuk, mint a balatoni vitorlázás, egyszerűbben elsajátítható, környezetbarát és legális alternatívájára. A jogszabály szerint tisztán elektromos meghajtású motor vitorlás kishajón, csónakon és elektromos kishajón egyaránt szabadon használható, a robbanómotorokra vonatkozó tilalom viszont a csónakokra és elektromos kishajókra általánosan érvényes. Az elektromos kishajók fő hajtó gépe az elektromos motor, más meghajtású erőgép segédmotorként sem helyezhető rájuk. Ezek a hajók sem a kikötőből való ki-, és behajózáshoz, sem váratlan helyzetekben sem közlekedhetnek belső égésű segédmotorral, benzines vagy dízel generátorok sem használhatók akkutöltésre, vagy az elektromotor meghajtására. A szabályozás tehát eltér a vitorláshajók motorhasználatától, amely mögött első sorban környezetvédelmi megfontolások állnak.

Milyen motort vizsgáztathatunk le egy balatoni elektromos kishajóra?

2014-ből ismeretes egy olyan, alkotmánybíróságig jutott jogeset, amelyben a tulajdonos az elektromos meghajtás mellett jóhiszeműen belső égésű segédmotorral is felszerelve vizsgáztatta le hajóját. Mivel nem csak a Balatonon tervezte használni azt, a hajólevélbe így egy elektromos és egy benzines motor is bekerült. Noha a tulajdonos a Balaton vízén kizárólag elektromos meghajtással közlekedett – a benzinmotor be sem volt üzemelve – az illetékes vízirendőrség megbírságolta őt. Bár a bírság jelképes összegű volt, fellebbezés után az ügy két évig húzódott, és a kacifántos jogi okfejtések vége az lett, hogy a szabálysértés megállta a helyét. Ugyanis, a hatályos jogszabályok alapján a hajólevélben szereplő belső égésű motorral felszerelt elektromos – így kvázi hibrid – hajó a Balatonon akkor sem közlekedhet, ha a robbanómotor ténylegesen nincs használatban. Az ok egyszerű: a fent említett jogszabály csak a vitorlásoknak ad felmentvényt, minden más kedvtelési célú kishajó az általános tilalom alá esik, így a vegyes meghajtásúak is. Noha a hajózási hatóság a hajót kérelemre kettős meghajtással is levizsgáztatja, a Balatonra ez nem lesz megfelelő, mivel az ott üzemeltetett elektromos hajók kizárólag elektromos meghajtással rendelkezhetnek.

Indokolt volna-e a szabályozás átgondolása?

A kérdés több problémát is felvet. A robbanómotorok általános betiltását a Balaton vízminőségének és a tó nyugalmának megőrzése indokolta, és indokolja ma is. Belső égésű motor a vitorlások esetén is csak segédmotor lehet, olyan esetekre, amikor tisztán szélerővel nem tudunk hajózni, vagy egy váratlan helyzet igényel gyors és biztonságos megoldást. Ugyanakkor nyílt titok, hogy a vitorlás társadalom egy része kiterjesztően értelmezi a szabályokat, elég csak tó közepén, lobogó vásznakkal „vitorlázó” hajókra, vagy a fent említett „személyszállító vállalkozásokra” gondolnunk. Balatoni vitorlás körökben meghatározó, általam is osztott vélemény, hogy a tavon nem szabad megengedni a benzines és dízelmotorok szélesebb körű használatát, a tilalom fenntartása alapvető közös érdekünk. A szabályozás jelentős könnyítése egyenes út volna a motorcsónakok, motoros yachtok és jetski-k villámgyors elterjedéséhez, ami alapjaiban változtatná meg a tó kialakult képét. Másrészről viszont létezik olyan álláspont, miszerint érdemes volna legalább az elektromos hajókon engedélyezni a robbanómotorok, mint biztonsági segédmotorok használatát, így lehetővé tenni, hogy kettős meghajtású, hibrid hajók is közlekedjenek a Balatonon.

A kérdést mindenki maga döntheti el, de ha a környezetvédelmi szempontokat tartjuk szem előtt, nehezen megválaszolható, hogy miért lenne előnyös a szabályozás könnyítése, és legfőképpen az, hogy a gyakorlatban hogyan lehetne ellenőrizni a tényleges motorhasználatot. Kettős motorizáltságú hajók esetén valóban szerencsétlen jogi helyzet, hogy azok még szabálykövető módon, elektromos üzemmódban sem használhatók a Balatonon, viszont a jogalkotói cél – a robbanómotor használat minimalizálása – jelenleg másképp nem biztosítható. A vitorlásokra vonatkozó jogszabályi kivételek biztonsági megfontolásokon is alapulnak, hiszen a „hajtóművük” a vitorlázat és az esetleges szél, nem pedig állandó gépi meghajtás.

Ezzel szemben, az elektromos hajók megfelelően megtervezett motorral rendelkeznek, az akkumulátorok szolgáltatják az energiát, és a kapitány feladata pedig helyesen gazdálkodni ezzel. Önmagában az, hogy a főgép nem belső égésű motor, és hatótávolsága értelemszerűen kisebb, mint egy dízel vagy benzinmotoros kishajóé, jogilag még nem teszi indokolttá, hogy belső égésű segédmotorral lássák el. Ugyanakkor nincs jogszabályi akadálya annak, hogy egy elektromos kishajó külön biztonsági rendszerként elektromos segédmotort is kapjon.

(Szöveg: dr. Csicsely Tamás)