Varga Veronika: Mindenkinek kell az erős családi háttér

A veszprémi 5/B-sek osztályfőnöke egy negyedik osztályos kisfiú édesanyja.

– Tényleg nem nehéz, inkább jó érzés. De nekem az az elvem, hogy nem lehet nehézség a gyerek. Sem itthon, sem az iskolában. Töltekezem belőlük, adok nekik és kapok tőlük – mondta a veszprémi Padányi Katolikus Iskola pedagógusa. – Úgy működik ez, mint a mérleg, ami nálam egyensúlyban van.

Szerinte a legfontosabb az, hogy szeretni kell a gyerekeket, ugyanakkor rendkívül felgyorsult a világ, és ehhez kell nekik, pedagógusoknak és anyáknak is alkalmazkodni.

– Próbáljuk felvenni a ritmust, változni, és velük együtt például tanulni, dolgozni, akár a jelenlegi interaktív tanulásban – mondta Varga Veronika. – Néha már-már ők, a gyerekek tanítanak minket. Azt kell nézni, hogy miként tudjuk megoldani a dolgokat, nem a nehézségeket. Ez a mostani helyzet is kellett, hogy tanárként továbbfejlődjünk.

A tanárnő elmondta, az ő anyaképe természetesen az édesanyja, aki rengeteg dologra megtanította.

– Nekem a mai napig ő a nagybetűs anya! – jelentette ki büszkén. – Mint a lánya, ugyanazt az anyaképet szeretném képviselni, adni. Nem szeretném másképpen, hiszen tökéleteset adott és ad a mai napig. Hogy milyen ez a tökéletesség? Mindig számíthatok rá, meg tudunk mindent beszélni, fiatalos, lendületes. De kritikus, mégis modern. Nagyon kötődöm hozzá.

Szerinte a gyerek a legjobb visszacsatolás a tetteinkre, s ő jelzi a cselekedeteivel, és kommunikációjával azt is, ha nem tetszik valami.

– A radarjaim állandóan működnek, hogy hoppá, még egy jelzés és mondjuk, változtatnom kell, igen, nekem is – hangsúlyozta a tanárnő, aki úgy érzi: a szűk családi körben általában megbecsülik az anyákat. Ha viszont tágabban nézzük, „egyre jobb”, de lehetne még javítani mindezen. Nem csak az anyáknak van ez ügyben dolguk, hanem a döntéshozóknak is, de vannak jelek, hogy „jó úton haladunk”.

– Kell az erős családi háttér, de fontos megemlítenem, hogy én és a férjem – ő sportvezető – is sportolunk. Triatlonozom, és bizony ki kellett harcolnom, hogy a hétvégi versenyekre eljussak – derült ki. – Néha az a legkeményebb része az egésznek, hogyan egyeztetem az itthoni dolgokat. Ez annyi energiát elvisz, hogy már-már alig jut a versenyre. De mivel gyerekkoromtól csinálom, mindenki megérti, és támogat. Mint feleséget, és anyát is. A sport sokat ad. Hogy kiegyensúlyozott anya legyek, ahhoz is.